Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Búcsúztatás a Pastramiban

2011.07.08. 11:20

2011. június 30. 20:00 / Feri


Az egyik kollégám lelépett a cégünktől. Mint mindig, most is szerveződött egy búcsúbuli. Sokat gondolkodtunk, mi lenne a megfelelő hely. Aztán beugrott a Pastrami. Többször jártunk már ott Tündével – eddig mindig csak az ebéd jött össze – és az egyik kedvencünkké vált. Mivel a csoportunk elég nyitott a jó éttermekre – az Oszkár és általam szervezett munkahelyi gasztrotúra keretein belül már több éttermet is meglátogattunk közösen –, nyugodt szívvel tudtam nekik ajánlani a Pastramit. Gyors szervezés után sikerült is foglalni 12 főre asztalt, így minden készen állt egy jó kis vacsorához.

 

1.     Megközelíthetőség

Budapest, III. kerület, Lajos út 93-99. www.pastrami.hu

Egy volt tésztagyár környékén és egy lakótelep mellett, egy új építésű lakóépület aljában található az étterem. A Lajos utcában rengeteg nem fizetős parkolóhely található, így a parkolás nem okoz gondot. Ha mégis, akkor a közeli lakótelepen vagy a környező utcákban biztosan találunk üres helyet.

Tömegközlekedéssel is viszonylag könnyen megközelíthető, mivel a Szentlélek tértől kb. 10 perc sétára található. Busszal történő megközelítéséről nem tudok információkkal szolgálni.

 

2.     Ételek

Mivel Tünde nem volt jelen, de rengeteg kollégám ott volt, így sok képpel és kevesebb leírással fogom illusztrálni az ételkínálatot.

Az étlap 2 részből áll: egy napi kínálat és a normál menü.



 Ötletes és finom (legalábbis amiket már kipróbáltunk) ételek szerepelnek rajta.


Előételnek füstölt pisztrángot rendeltem kapros tökkel.

Mint egy korábbi posztban említettem, nem igazán rajongok a halért, de előételnek pont megfelelő. :) A pisztráng finom volt, kellemesen füstös ízzel. A kapros tök dominált, talán egy kicsit túlságosan is. Összességében nagyon finom volt, viszont előételnek egy kicsit nagy adag volt.

Mivel Tünde nem volt a meghívottak között, viszont Oszkár részt vett a mulatságban, ezért megkérdeztem az ő véleményét is. Ő is ugyanezt fogyasztotta előételnek, íme a véleménye: Nem bántam meg, hogy én is a pisztrángot választottam, de azt igen, hogy megettem az egészet, mert tényleg nagy előételnek és utána szenvedős volt a főételt is legyűrni.  Az én ízlésemnek kissé alulfüstölt volt a hal és hozzá képest túl karakteres a tök, de ezzel együtt egy jól eltalált első fogásnak tartom.


A főfogás karamellizált tarja sóskamártásal és újburgonyával volt.

Nagyon jó választásnak bizonyult. A hús tökéletes volt szinte szétomlott a számban. A karamellizált részét nem igazán értettem, mivel nem éreztem rajta semmi hasonlót. Igazából nem is hiányzott. Az újburgonya méltó kiegészítője volt a húsnak. Nagyon jó párosítás. A sóskamártás viszont nagyon háttérbe szorult. Egyszer egy másodpercre, mintha éreztem volna a sóska ízét, egyébként teljesen elsikkadt. Pedig szorgalmasan tunkoltam bele a húst. :) Lehet, hogy az ízlelőbimbóim már nincsenek jó formában?

Oszkár is megkóstolta: Jó formában vannak azok a bimbók! Úgy tűnik, hogy mártások terén még erősödhet a Pastrami. Sem ez, sem pedig az én borsmártásom nem volt meggyőző, viszont a hús szenzációs volt. Szégyellem leírni, hogy jobban ízlett, mint a bélszín, de ez az igazság.



Desszert helyett inkább ittam egy (illetve több) korsó csapolt Guinness-t, ami szintén jó választás volt. :)

Oszkár főétele bélszín volt zöldbors mártással és újburgonyával.

Oszkár: Ha jól emlékszem, a „Közepesen vagy átsütve?” mondattal érdeklődött pincérem a hús sütési idejét illetően, de én pofátlanul medium rare kértem, ami végül, csak medium lett. De ez nem okozott bennem lelki törést. Az adag itt is bőséges volt, a végére már izzadós, időt kérős, meg-megállós. Igazi klasszikus pirítósra helyezett, steakburgonyával körített, borsmártásos bélszínt kaptam, ahol a gyenge láncszem a borsmártás volt. Kedvelem a pikánst és bírom a csípőset, de sajnos jelen esetben annyira túl volt fűszerezve a mártás, hogy az a hús ízének rovására ment, ezért a hús felétől csak natúrban fogyasztottam az amúgy kiváló marhát.


A többiek pedig a lenti ételeket fogyasztották. Amiket már korábban kóstoltam, ahhoz fűzök megjegyzést is.

Az előétel kategóriában indult a libamáj créme brulée, a nagy kedvenc.

Ha jól emlékszem, eddig minden alkalommal ezt az előételt választottuk, amikor Tündével ott ebédeltünk. Kreatív és jó ízű, ha valaki arra jár, ne hagyja ki. Mint a többi előétel, ez is hatalmas adag. Felér egy főétellel, főleg ha az összes hozzá járó pirítóst megesszük.

Tünde: hát igen, ez tényleg kihagyhatatlan! Nagyon finom a krémes libamáj és az égetett cukor egyvelege, egyszerűen nem lehet megunni! Feltétlenül ajánlom mindenkinek!

Többen is a Negyedkilós Pastrami burgert választották. Nagyon jól tették.

Nekem is volt szerencsém kipróbálni és az egyik legjobbnak tartom a városban. Talán csak a Ring café burgere előzi meg. A buci meg van pirítva, ami nagyon különlegessé teszi (tudom, más „jobb” helyeken is megpirítják a bucit, de ez tényleg nagyon finom volt). A hús valószínűleg saját készítésű, nekem legalábbis annak tűnt. Ezen kívül csak egy saját szósz található benne. Nincs túlvariálva és nekem nem is hiányzott belőle semmi. Mellé burgonyachips és saláta érkezett. Alig várom, hogy megint ilyet egyek.

Ami még volt és nem kóstoltam még:

Kacsasült ribizlis rukkolasalátával


Braisingelt borjú párolt zöldségekkel

Vargányás ravioli


Sült gomolya kevert salátával (előétel)

Lazacos tagliatelle

Tünde: elnézve a fenti fotókat, már sajnálom, hogy a héten nem voltunk a Pastramiban! Nagyon jó falatokról maradtam le… Egyébként az állandó menük között szerepel a dél-francia vargányás rizottó, ha nincs a heti újdonságok között semmi izgi, azt szoktam enni, mert nagyon fincsi – bár számomra ez is túl nagy adag. Ez a nagy adag téma valószínűleg azért jön elő nálunk ennyiszer, mert szeretünk több félét megkóstolni és ennek nyilvánvaló előfeltétele, hogy kicsik legyenek az adagok.

 

3.     Kiszolgálás

A kiszolgálásról nem tudok rosszat írni. Teljesen rendben van, de azért nem a legjobb az országban. A pincérek fiatalok, közvetlenek és kedvesek. Felkészültek és segítőkészek voltak. Mint írtam, ez egy búcsúztató vacsora volt és ilyenkor mindig készülünk valamilyen ajándékkal a távozó kollégának. Ez általában pikáns ajándék néha egy rövidebb műsorral. :) Természetesen most is pikáns volt az ajándék és hozzá tartozott egy korhatáros vers is. A személyzet készségesen segített az ajándék elrejtésében az átadásig, illetve zokszó nélkül tűrte az átadási ceremóniát. Ezúton is köszönjük a türelmüket, és elnézést kérünk a többi vendégtől, ha zavartuk őket.

 

4.     Feeling

Sajnos nem készült fotó magáról a helyről, így a mosdóról sem. :)

A belső rész egy gyárépület belsejét tükrözi. Csövek, szellőzők és vakolatlan falak. Nekem tetszik. Fent található egy galéria (ami egyben a dohányzó rész is – végre nem alulra teszik a dohányzó részt, így a felszálló füst nem zavarja a nem dohányzókat), mi is itt kaptunk asztalt.

Az étterem körül található egy terasz, ami nagyon hangulatos. Ide foglaltunk asztalt, de sajnos elég rossz idő volt, így meg kellett elégednünk a zárt galériával.

A mellékhelyiség olyan, mint az étterem többi része: modern és tiszta. Többet nem tudok írni róla, kérem, kapcsolja ki! :)

Tünde: sajnos fotókkal nem tudom illusztrálni, de ez itt talán nem is akkora probléma, mert nem igazán a belső design az, ami a város talán egyik legjobb mellékhelyiségévé teszi a Pastrami mosdóját. Itt alap az, hogy mindig mindenhol van wc-papír. A kézmosónál úgy van kialakítva, hogy van egy kézmosó hab adagoló és egy kézápoló lotion-ös. Többször láttam már, hogy megnyomják a hölgyek a habosat, mivel abból egyszerre nem jön túl sok, áttérnek a kézkrémesre és azzal mosnak kezet – pedig elég egyértelműen fel van címkézve a két adagoló. :) Az, hogy van krém még mindig nem egy nagy cucc, viszont az már igen, hogy minden van, ami egy nőnek a nehéz napokon szükségeltetik (tampon, betétek, nedves intim törlőkendő) és ami egy baba tisztába rakásához kell (pelenka, popsitörlő, hidratáló krém és még fültisztító is). És mindez ingyen és nem elzárt helyen – nem kell előre igényelni a kulcsot, ha használni akarod… húúú, most belegondoltam, hogy ha akkor „érkezik meg”, amikor egy nőnél nincs nála a nehéz napokon szükséges cucc… nem kis kaland lenne keríteni valakit, aki kinyitja a szekrényt.

 

5.     Árak

Ez a legjobb benne! Nagyon finom ételeket lehet kipróbálni olcsón. Amikor Tündével itt szoktunk ebédelni, kb. 12.000,- Ft-ot szoktunk fizetni 2 db háromfogásos menüért + néhány italért. Most a 14 fő fogyasztása 70.000,- Ft volt borravalóval együtt. Ha ez nem éri meg, akkor semmi.

 

6.     A Gasztrotúrák összegzése

Egyik kedvenc éttermünk. Ha csak egy gyors ebédet akarunk – ide jövünk. Ha barátokkal találkozunk – ide jövünk. Ha akarunk valami finomat enni, de nem túl drágán – ide jövünk. És most már nagyobb társasággal is ide fogunk jönni.

Ezeken kívül kifejezetten ajánljuk gyerekes pároknak, mivel nagyon családbarátok.

Oszkár összegzése: Nekem nagyon tetszett a hely. Nyilvánvalóan nem törekszik top gasztronómiai babérokra, de nem is ezt a szegmenst célozta meg. Ez egy olyan étterem, ahova az ember lemehet a barátaival, ismerőseivel és tudja, hogy egy kellemes estét tölthet el lazán, feszengés nélkül.
Tudja, hogy jó ételt fog kapni és a számla rendezésénél nem kell otthagynia egy kisebb afrikai állam negyedéves költségvetését. Részemről elsőszámú vacsorázós/sörözős hellyé lépett elő, ha a kollégákkal össze akar ülni az ember egy kicsit illetlenkedni.
:)

 

Pont:

8/10

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

pastramiétterem 2011.07.10. 02:34:23

Köszönjük szépen, hogy ilyen sok szépet írtatok rólunk! Nektek érdemes törni magunkat! :)

Túravezető 2011.07.10. 11:44:32

@pastramiétterem: Mi köszönjük a pozitív élményeket! Csak így tovább! ;)

promo921 2011.07.13. 16:42:51

A legjobb, hogy a távozó kollégánk frissen szerzett "pimpelt" rollerével is nyugodtan mehettünk pár kört és nem dobtak ki minket. Direkt "pimpelt"-et írtam, mert a "toszóroller" talán túl közönséges megnevezés lett volna.