2012. január 27. 19:00 és 2012. február 11. 14:00 / Feri

„El innét, finnyás orru satnya nép!
El, vékonypénzű, holdvilági faj,
melynek eleme csak illatolaj,
s befogja orrát ha szabadra lép!
El e puhult nép! nincs közöm velek,
A lacikonyháról énekelek.”

Igen, a Laci!Konyháról énekelek. Vagy ha divatosabban mondom, írok. Duplán, mert 2 alkalommal is teszteltük őket, mivel már az első után kedvenccé váltak.

2012-01-27 20-01-48 391

Arany János szavai egyébként nem feltétlenül igazak erre a Laci!Konyhára, mivel a viszonylagos olcsóságán és a hajdani lacikonyhák „lepukkantságára” hajazó designon (erről majd később) kívül nagyban különbözik a versben leírt környezettől.

Kezdjük azzal, hogy is kerültünk oda. Tünde már leírta, hogy januárban 2 alkalom is adódik, hogy meglepjük magunkat egy jó kis gasztroélménnyel. A második a szülinapom, így az általam már régóta áhított Laci!Konyha lett a kiválasztott étterem erre a szomorú nemes napra. Hátha feldobja a kedvem és eltereli a gondolataimat az öregedésről. :) Mission completed!

Most, hogy ez megvolt, beszéljük meg néhány szóban, hogy mi is az a lacikonyha.

A wikipédia szerint: „A lacikonyha szabad ég vagy sátor alatt működő –, olykor állandó, máskor alkalmi, gyakran piaci – kifőzőhely. Szélesebb értelemben szegényes, olcsó, alsóbb rendű vendéglő.” A mi lacikonyhánk nem szabad ég vagy sátor alatt, hanem egy pincében helyezkedik el. Olcsónak még csak-csak, de szegényesnek vagy alsóbb rendűnek semmiképpen nem nevezném. OK, akkor mondjuk azt, hogy ők az újragondolt lacikonyha, a Laci!Konyha.

Mit mondanak saját magukról? „Neve egyfelől utal a hús- és belsőségcentrikus
gasztronómiára, a magyar konyhai gyökerekre, és arra a nyilvánvaló célra, hogy a csúcsgasztronómiát a szélesebb rétegekkel is megismertesse.” Így már érthető?

Csak érdekességképpen álljon itt egy kis történelemlecke is: „Nevének eredete a 15. századra nyúlik vissza. Állítólag a király annyira elszegényedett, hogy konyháját az utcai kifőzdékből látták el. Egyesek Dobzse László nevével hozzák összefüggésbe. Ennél azonban valószínűbb, hogy régebben a vidéki háztartásokban László-naptól (június 27.) kezdve kihelyezték a konyhát a házból a szabad ég alá.

A korabeli, soknemzetiségű Pest minden szegényembere a lacikonyhán találkozott, ha engedte ideje.”

Ez a sokszínűség jelen esetben is igaz volt, hiszen megtalálható volt kisebb és nagyobb baráti társaság, gyermekes család, üzleti vacsorán lévő társaság és ünneplő házaspár. Igen, erre mind alkalmas a hely. Az is kijelenthető, hogy nem kell igazán vastag pénztárca, ha valaki ki szeretné próbálni. Persze, nem ez a legolcsóbb hely a városban, de egy kiadósabb mekis vacsora árából simán kijövünk.

Na, haladjunk tovább és beszéljünk az élményekről. Kezdjük az elején, azaz az étteremhez vezető úton. A szülinapomon megadtuk a módját, és metróval közelítettük meg az éttermet. Csak egy keveset kellett sétálni a megállótól, ami jól is esett és időben oda is értünk.

2012-01-27 20-01-33 342

„Menjünk be, itt szokatlan élv kinál.” – írta Arany. Így tettünk mi is és hasonlóban reménykedtünk.

A hely designja nekem nagyon bejön. Itt tényleg jól érezheti magát mindenki. Talán egy szmokingban kicsit fészkelődnék az elején, de végül átragadna rám a hely hangulata és lazítanék. Levenném a csokornyakkendőt, az biztos! A belső design sugározta lazaság és fesztelenség igaz a pincérekre is. Ez is tetszett. Ezek után nagyon kíváncsi voltam a lényegre, az ételekre.

Napi menüvel készülnek, vacsora esetén 4 féle előételből, 4 féle főételből és 3 desszertből lehet választani, míg ebédnél kicsit szűkebb az étlap (de erről majd később). A borajánlat naponta változik, a borlapról ollózzák össze, sajnos újdonságot nem tartalmaz ahhoz képest.

2012-01-27 20-03-27 967

Tényleg hús- és belsőségcentrikusak, és a választékban felfedezhető a magyar konyha gyökereire támaszkodás is. Jól bevált és elterjedt ételek kerültek az étlapra. Viszont újragondolják őket, de ez csak akkor derül ki, amikor leteszik eléd az ételt. Néha az aposztrófokból lehet következtetni rá, hogy nem azt fogjuk kapni, mint amit általában várnánk.

Tetszik, hogy válogathatunk az étlapról, de akár csomagokat is rendelhetünk. Mondjuk a jolly joker használata kissé zavaros, mivel amikor rákérdeztünk, hogy ez pontosan mit jelent, akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez általában a sajttálat jelenti. Mivel Tünde inkább egy plusz előételt szeretett volna, így erre külön rá kellett kérdeznie a pincérünknek a séf úrnál. Számomra a jolly joker azt jelenti, hogy bármivel behelyettesíthető. Nem vagyok biztos abban, hogy számukra is és abban sem, hogy például egy főétel is belefér ebbe a kategóriába. Egy szó, mint száz, végül közös nevezőre jutottunk.

Amíg várakoztunk, üdvözölt minket a séf. Na nem személyesen, csak egy bevezető fogással: articsóka articsókahabbal.

2012-01-27 20-21-17 78

A tálalás telitalálat. Különleges tányér – ha lehet egyáltalán tányérról beszélni –, izgalmas étel. Egyszerű, de mégis finom amuse bouche-sal rukkolt elő Mogyorósi Gábor.

Ha már megemlítettem a szakácsokat, írnék néhány szót a megálmodókról és az álom végrehajtóiról.

A Laci!Konyha Benkő Zoltán és Pollock László kreálmánya. Mindketten járatosak és sikeresek a gasztronómiában, hiszen részt vettek az ország és a Gasztrotúrák kedvencei közé tartozó MÁK bistro (Benkő Zoltán) és Csalogány26 (Pollock László) elindításában. Már ez is garanciát jelenthet arra, hogy itt nem egy átlagos hétköznapi étteremről lesz szó.

A konyha vezetését Mogyorósi Gáborra bízták, aki már szintén bizonyította, hogy helye van a magyar gasztronómia élvonalában. Az ő nevéhez fűződik az Aranyszarvas étterem „felfuttatása”, szintén része volt a Csalogány26 méltán sikeres csapatának (mint sous chef), illetve előtte dolgozott a Lou Lou-ban, a Vörös és Fehérben és a La Fontaine-ben is – ha valaki emlékszik még rájuk, mivel sajnos őket már bezárták. Említsük még meg a sous chefet, aki már az Aranyszarvasban is segítette Mogyorósi Gábort. Ő nem más, mint Tálas Kata.

Ez után a kis rövid kitérő után kanyarodjunk vissza a születésnapomra. Miután átvettük és el is fogyasztottuk az üdvözleteket, hamarosan érkeztek az előételek. Tündének rögtön kettő, mivel erre váltotta be a jolly jokerét.

Először a sertésagyvelő spenóthabbal került az asztalra.

2012-01-27 20-27-04 550

Tünde: Imádom a velőt! Étteremben talán még sosem ettem, viszont az anyukám fantasztikusan csinálja. Bármilyen formájában (rántva vagy tojásos-hagymásan) imádom és abban a közel 3 évtizedben is ezt tettem, amikor még a húsokat szinte teljes mértékben mellőztem az étrendemből. Igen, elég furcsa egy szerzet vagyok, tudom. Másokat a gondolatától is kiráz a hideg, mikor egy sertésnek az agyvelejéről van szó, ezért el sem jutnak a megkóstolásáig. Pedig érdemes! Bárkinek ajánlom! Ha sikerül leküzdeni az előítéleteket, egyszerűen nincs olyan, hogy nem ízlik! Ez itt annyira krémes volt, hogy már majdnem folyt. A spenóthab is finom volt, de a velő teljesen elvonta figyelmemet és szinte teljesen kizártam a kettőnkön kívül álló dolgokat. Nagyon jól sikerült kezdése volt az ételsornak!

Majd a Szt. Jakab kagyló zöldborsóval és mizunával.

2012-01-27 20-40-34 526

Tünde: Imádtam, hogy mindenen látszott és érződött is a Maldon (piramis alakú kristályokból álló) só. Mellette a frissen őrölt bors is domináns fűszerként játszott szerepet a kagyló ízesítésében. A zöldborsó édes íze jól egészítette ki a kompozíciót. Nagyon ízlett, bár szerintem a Szent-Jakab kagylót nem is nagyon szokták sehol elrontani – még nekünk sem sikerült Karácsonykor. ;) A mizunával megint sikerült újabb (számomra) idegen szóval megismerkednem: sötétzöld, mélyen barázdált levelű, Japánban igen elterjedt növény. Ez az előétel is nagyon jó indítás lett volna akár önállóan is – meg is ihletett. Miután elvitték a tányéromat, egy zsírpötty maradt a terítőként funkcionáló papíron, amibe véletlenül belenyúltam, de mivel nem vettem észre csak azt, hogy valami van a kezemen, megszagoltam először, hogy mi lehet – az illata végighasított a fejemen egy gondolat formájában: zsírparfüm! Igen, na ebből tökéleteset lehetne készíteni! Isteni illata volt, az előétel teljes aromaskáláját tartalmazta az az egyetlen pici zsírpötty, amely ezáltal önmagában is fantasztikus élményt nyújtott. Zsírparfüm – Nincs több egyenesen a kukában landoló kaja! Dobd fel ehetetlen ételeidet egyetlen fújásnyi zsírparfümmel! Azt hiszem, levédetem az ötletet…

Nálam csak egy előétel került a menübe, ezért a kagylónál a boromat és néha a kagylót kóstolgattam. Rosszul válogattuk össze a menünket, mert míg Tünde 2+1+1 felállást választotta, addig én az 1+1+1+sajt összeállítással vágtam neki az estének. Így sajnos voltak üresjáratok. Emiatt nagyon kedvesen szabadkozott is a személyzet, de nem gondoljuk, hogy ez az ő hibájuk lett volna.

Én kíváncsi voltam, mit tudnak kihozni a rakott burgonyából, azt választottam.

2012-01-27 20-27-14 503

Különös a színe, nem? Ez azért van, mert lilaburgonyából készült. Ízre nagyon hasonlított egy hagyományos rakott krumplihoz. Volt benne minden, aminek benne kellett lennie. Elégedett voltam vele, újra rendelnék belőle, ha lehetőség adódna rá.

Az előételekhez Tünde egy könnyű fehér bort (a napi ajánlatban lévő zöld veltelinit), én pedig egy, a pincér által ajánlott rozét (Légli Gézától, aki az ismertebb Ottó unokatestvére) szopogattam. Ezt a rozét mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon finom volt.

Tünde főétele marhapofa volt, amit knédlivel és paprikakrémmel tálaltak.

2012-01-27 20-51-19 793

Spoilerként csak annyit, hogy a paprikakrém zseniális volt, de halljuk Tündét: Már látványra is fantasztikus, nem? Az illata is lenyűgözött, mikor megcsapta az orromat – rögtön rájöttem, hogy több féle zsírparfümöt kell gyártanom. Ízre is isteni volt, érezhető volt a marha mivolta – nagyon bejött! Imádom a marhaságokat! Kissé zsíros volt, de csöppet sem mócsingos! Csak a közepén lévő nagyobb zsíros részt nyerte el Feri, aki láthatóan ezt nem bánta. Ja és természetesen egyetértek az urammal, a paprikakrém tényleg zseniális volt!

Én pedig a malaclábat választottam, ami mellé „könnyű” mangalica vagdalt és néhány kékburgonya nudli érkezett.

2012-01-27 20-51-27 807

Ezt az ételt csak annak ajánlom, aki tudja, hogy milyen a malacláb. És nem árt, ha szereti is. Húsról nem beszélhetünk – inkább hús és mócsing egyvelegéről. Na de milyen finom egyvelegről. Én imádom – mint ahogy már a Bábelnél is írtam – és talán itt volt eddig a legfinomabb. A mangalica vagdalt még jobban kihangsúlyozta a tányér magyaros mivoltát, a kékburgonya pedig feldobta az egészet. Így mulat egy magyar kispolgár! :)

A főételek mellé vörösbor dukált, Tünde a könnyebbet választotta (Légli Géza kékfrankosa), én pedig a testesebbet (Poliziano Montepulciano, toszkánából). Finomak voltak.

A menüben szereplő desszerteket mind kipróbáltuk, mivel az én jolly jokerem a sajtízelítő volt. Először a „hagymányos” desszertek érkeztek. Tündének a málnás financier.

2012-01-27 21-16-14 521

Tünde: Nagyon finom volt a desszertem is. A vanília domináns volt a fagyiban, a kekszreszelék ropogós. A málna öntet jól feldobta a csokis piskóta részt, amely elnyerte a leggyengébb láncszem szerepet, de igazából azzal sem volt gond, csak nem tartalmazott semmi különlegeset, izgalmasat, mint azt a társaitól megszoktuk.

Nekem pedig a „Grízes tészta” maradt.

2012-01-27 21-16-21 703

Nem rajongok a grízes tésztáért, de azt gondoltam, hogy nem nagyon lőhetek mellé. Plusz Tünde már lefoglalta a másik desszertet, így bíztam benne, hogy nem lesz annyira rossz. Nagyon mellélőttem. Nemhogy nem volt rossz, de azt hiszem, ez volt az eddigi legjobb desszert, amit eddig étteremben ettem! Nagyon finom volt a Baraka desszertje is, de ez talán még azt is felülmúlta. Mint látszik, nem tésztaféléről beszélünk – nem is volt benne –, hanem egy süteményről. Az íze olyan volt, mint a grízes tésztáé, csak sokkal intenzívebb. A különálló barack már-már zselé volt, míg a sütemény rész pedig egy tömény ízbomba. Ezt még sokáig fogom emlegetni.

Ezután egy pici porszem került a gépezetbe. Ugyanis a sajttálam helyett, az általában az étkezés lezáró és annak végét jelző, petit four érkezett.

2012-01-27 21-27-12 56

Nem valószínű, hogy ez a helyes sorrend, de nem szóltam, mert kíváncsi voltam mi sül ki belőle.

Maga az „utódesszert” egyedi és nagyon finom volt. Jobb oldalon egy citromos ékkő, középen egy szem pisztácia, bal oldalon pedig házi karamell található. Nagyon ötletesek és finomak voltak, de kiemelkedett közülük a helyben készített vaníliás karamell. Isteni volt.

Ezután egy hosszabb szünet következett, mivel mi vártunk a sajtra – mint írtam, direkt nem szóltam –, ők pedig valami másra. Aztán egy idő után valahogy beugorhatott nekik, hogy a sajt még hátravan és sűrű bocsánatkérés közepette fel is szolgálták.

2012-01-27 21-55-03 105

Megérte várni rá, mivel nagyon finom volt. A Fourme d’Ambert egy nagyon ízletes, de nem túl tömény francia kéksajt. A Weinkase pedig egy osztrák sajt, ami számunkra meglepő módon erősebb, ütősebb volt, mint a kéksajt. A házi meggylekvár pedig tökéletesen kiegészítette a sajtokat.

Ezután már csak a levezető kávé és nekem egy „dugó” pálinka (szomolyai cseresznye) maradt.

2012-01-27 22-22-27 278

Gyönyörűek a poharak, ahogy az összes evőeszköz és tálalási eszköz (nem nevezném tányérnak őket, attól különlegesebbek voltak) is.

Majd kértük a számlát, ami meg is érkezett. Akárhogy is nézegettem és számolgattam, az összeg nem stimmelt. Sokkal kevesebb (!) volt, mint amit fogyasztottunk. Ezt jeleztem is a pincérünknek, mivel a teljesítményük alapján nem érdemelték volna meg, hogy kihasználjuk a hibájukat (meg mi egyébként sem vagyunk olyanok). Jöttek a bocsánatkérések majd az új számla is, ami szintén kevesebbnek tűnt. De mint kiderült, ez már egy ajándék engedménnyel csökkentett összeget mutatott, és nem számolták el újra. Na persze nem a szülinapom miatt, hanem azért, mert szóltunk a hibás összegről – de az is lehet, hogy nem volt már kedvük ténylegesen utánaszámolni. Mindenesetre köszönjük a kedvezményt és az ünnepi vacsorát is!

Mivel nagyon elégedettek voltunk és elég baráti árakkal dolgoznak, rögtön bevettük a kedvenc éttermeink közé. Így el is határoztuk, hogy visszatérünk egy ebédre még azelőtt, mielőtt írnánk róluk. Ez meg is történt, jöjjön hát a második forduló.

A látogatás egy szombati délutáni időpontra esett. Viszonylag közel lakunk, így gyalogosan vágtunk neki a kalandnak. Jól eső érzés volt a fél órás séta a -10 fokban. :)

2012-02-11 14-13-44 364

Ahogy már korábban említettem, az ebédválaszték kicsit szűkebb, mint a vacsora menü.

2012-02-11 14-16-31 253

Mivel nem autóval jöttünk, így rendeltünk egy-egy pohár bort. Illetve finom házi szörpöt és limonádét is.

2012-02-11 14-25-25 655

A szörp nagyon finom volt, málnából készült. Ajánlott kategória! Bort mindketten a napi ajánlatról választottunk, Tünde a Pinot Noir-t, én pedig a Ráspi Kékfrankost. Ezek is jó választásnak bizonyultak, bár a Ráspi féle borok szerintem enyhén túl vannak árazva (nem itt a Laci!Konyhán, hanem általánosan).

Tünde a Kapros túrós „spatzle”-vel indított.

2012-02-11 14-30-53 509

Tünde: A kapros-túrós nudli nagyon ízlett. Nem volt nagy adag, ezért sem untam meg félúton, meg egyébként sem volt száraz és csomós a galuska (ami miatt más helyeken nem biztos, hogy merek ilyet kérni), hanem omlós volt és mindegyiken találtam valami érdekességet – vagy egy pici zsiradék tette élvezetessé vagy egy kapordarabka vagy a túró vagy a tejföl, mindenhol volt rajta valami, úgyhogy nagyon bejött.

Nem találjátok ki mit kértem bemelegítésként: Igen, házi véres hurkát.

2012-02-11 14-30-56 654

Csak dicsérni tudom magam, tökéletesen választottam. Na jó, a séf is ügyes volt. Isteni volt minden egyes falat. A szögletes alakú véreshurka, az uborka, a mustár (ami mintha wasabis lett volna, bár nem 100%), illetve az a kis bigyó növény is, ami úgy néz ki, mint egy kapribogyó. Mellé pedig finom puha házikenyér, nyami…

Tünde főétele halpite volt.

2012-02-11 14-42-58 224

2012-02-11 14-48-23 494

Tünde: Ő is izgalmas kis fogás volt. Ezért is fotóztam le a fogyasztása közben is. Első ránézésre nem volt egyértelmű, hogy mire számíthatok, de amint megbontottam az egységét a villámmal, elémtárult a lazacos, garnélás finomság. Kreatív ötlet, ízletes megvalósítás.

Én természetesen a házi kolbászt néztem ki, de sajnos az már elfogyott. Így kizárásos alapon maradt a csirkecomb lencsével.

2012-02-11 14-43-42 76

Nem annyira szeretem a csirkét, nekem kicsit unalmas. Étteremben csak kivételes esetben szoktam azt rendelni. Ez is az volt, mivel nem volt más lehetőségem. :) De ismét szerencsésnek érezhettem magam (emlékezzünk a grízes tészta esetére), mivel zseniális volt. Kicsit giccses, hogy mindent dicsérek, de esküszöm, nem ismerjük sem a szakácsot, sem a tulajokat. Tényleg ennyire ízlett minden! Rajongok a belsőségekért – OK, ez most pont nem az – és kevés helyen készítik el őket ilyen jól (csak a Bock és az Olimpia jut eszembe hirtelen, illetve a Csalogány26). Tündének túl zsíros volt a hús, de nekem pont így volt finom. A tányér többi része pedig megfelelő kíséretként funkcionált.

A desszerteken szintén megosztoztunk, rendeltünk egy ilyet, egy olyat. Itt sajnos ismét történt egy apró malőr, mivel első körben ugyanazt a desszertet kaptuk. Gyorsan javítottak és még jól is jártunk, mivel dupla marcipános rétest fogyaszthattunk el (ha már egyszer kihozták, ott is hagyták - korrekt).

2012-02-11 15-04-18 703

Finom volt, de az utolsó helyen végzett a Laci!Konyha desszertjei háziversenyben. Kiemelném a tejszínhabot, nagyon finom volt.

Sajnos nem a ”banános bukta”-val hibáztak, így azt megfeleztük.

2012-02-11 15-04-26 155

Nekem sokkal jobban bejött, mint a rétes.

Tünde: Banános bukta? A buktáról nekem az áltisis lekváros bukta jut eszembe, amit azért nem annyira szerettem, mert kevés volt benne a lekvár, a péksüti részét meg már akkor is hamar meguntam. Banános kivitelben nem is igazán tudtam elképzelni, de ha mégis megerőltetem magam, akkor sem tudtam volna a fantáziámat elengedni ilyen jó irányba. Ez „süti” volt! :) Egyébként is bírom a banános péksütiket, mert a Maldív szigeteken töltött fantasztikus nászutunkat juttatja eszembe.

P9288519

Ott minden reggel ez volt a reggelim. Lazac, grillezett paradicsom, pici egyéb zöldség, frissen facsart egzotikus gyümölcslevek (papaya, mango) és az elmaradhatatlan banános kenyér, jó sok banánlekvárral megkenve, egy kis friss ananásszal. Ez a felvétel pont az utolsó reggelinkről készült egy korai, borongós hajnalon. Volt ám ennél szebb idő is… most, hogy nézegetem az ott készült fotókat, azt hiszem, érdemes lesz gyártanunk róla egy bejegyzést, fantasztikusan szép hely és nagyon jókat ettünk már ott is – többek között a világ első víz alatti éttermét is kipróbáltuk. Na de akkor ezekről majd egy másik alkalommal mesélünk többet.

A marcipános rétes sem volt rossz egyébként, bár első ránézésre össze is kevertük őket. Amikor kihozták, azt hittük, az a banános bukta, de mikor beleeresztettük a villánkat, majd megízleltük a falatot, azonnal szembesültünk vele, hogy ez az édes íz csak a marcipánosból fakadhat. Finom volt ő is, de tényleg lekörözte a többi desszert.

Az étkezést kávés készítményekkel zártuk: eszpresszó tejjel és latte macchiato.

2012-02-11 15-16-29 505

Ismét felhívnám a figyelmet a poharakra/kiöntőkre. Letisztult, gyönyörű formák.

A hazaúton, séta közben megbeszéltük, hogy sokszor visszatérünk még a helyre, mivel másodszor sem csalódtunk benne. Így beemeljük az U26 mellé, és amikor csak időnk engedi, betérünk egy hétvégi ebédre. Éhes kutyaként, ahogy Arany János is mondta:

„Elűl is ponyva, meg hátúl is ponyva:
Sátorbul utcák: ez a lacikonyha.
Éhes kutyák ólálkodnak körül,
a jó szagot kivánják messzirül,
nem is hagyják el könnyedén a tért,
sem egy kurjantás-, sem egy ütlegért.”

 

 1. Megközelíthetőség

Budapest XII. kerület, Hegedű Gyula utca 56. www.lacipecsenye.eu

Ha tömegközlekedéssel mennénk, akkor a kék metrót használjuk és a Lehel téri megállónál szálljunk le. Innen 5 perc séta. Az Árpád hídtól kb. fél óra séta, a Nyugatitól kicsit rövidebb. Autóval érkezés esetén figyeljünk oda, hogy a Szent István körút felől egyirányú az utca. A környéken a parkolás fizetős, ezt szintén vegyük figyelembe.

Itt jegyezném meg, hogy eredetileg nem itt nyílt volna meg az étterem és nem is ezen a néven. Az eredeti tervek szerint Laci!Pecsenye? (igen, kérdőjellel a végén) lett volna a neve és a „hamarosan” megnyíló CET-ben helyezkedett volna el. Az elképzelés az volt, hogy a LACI!Pecsenye?-ben nincs előkészítés, az étel előkészítésének csak az utolsó fázisa zajlik a vendégek előtt. Az ételek előkészítése a Hegedűs Gyula utcában történt volna meg.

Mint tudjuk, a CET megnyitása erősen kétséges, így inkább kialakítottak egy átmeneti(?) éttermet a konyha mellett és ez lett a Laci!Konyha. Kíváncsian várom mind a CET megnyitását, mind a Laci!Pecsenye? indulását. Reméljük, megtörténik mindkettő.

 

 2. Ételek

Magyaros ételek újragondolva. Sok hússal és – nagy örömünkre – belsőségekkel. Már-már művészi szinten. Nem csalódtunk egyik ételben sem, viszont voltak kiemelkedő fogások (velő, grízes tészta, malacláb stb.). Ha valaki szereti ezt a vonalat, mindenképpen térjen be hozzájuk.

 

 3. Kiszolgálás

A kiszolgálás tökéletesen illeszkedik a hely szelleméhez, az étterem céljához. Laza, de mégis kedves pincérek. Fiatalok, akik mégis felkészültek és lelkesek. Nem feszesek, viszont hibázgatnak. De itt még ez is belefér. Mert aki ide beül, nem várja el, hogy minden flottul menjen (ha már csak az árszínvonalat veszi figyelembe). Valahogy benne van a levegőben, a hely szellemisége szinte követeli az apróbb hibákat.

 

 4. Feeling

Nekünk bejött. Nagyon. Akinek ez részben köszönhető, az Orosz Richárd grafikus, muralista. A falakat graffitik, letépett cetlik, plakátok színesítették. De volt rendszer a káoszban.

2012-02-11 15-12-42 99

2012-02-11 15-12-49 884

2012-02-11 15-20-54 561

Ahogy a plafonról lelógó villanykörték is formákba rendeződtek. Illetve a háttérben, a pultnál, a plafonról lelógó hintaszékek is illeszkedtek ebbe a „rendezett káoszba”. Tök jó ötlet.

2012-02-11 15-13-02 947

Más részeken a mennyezetet benőtte az „enyészet”.

2012-02-11 15-13-42 279

Az asztalok egyszerűek, de annál nagyszerűbbek voltak. Nem voltak lecsiszolva, lakkozva, de ez nem is zavart senkit.

2012-02-11 14-18-56 114

Néhány éjszakai hangulatkép is készült.

2012-01-27 21-36-50 143

2012-01-27 20-45-23 636

2012-01-27 20-03-36 194

Újból megemlíteném az étkészletet. Nem voltak túlcifrázva, egyszerű vonalak, letisztult forma jellemezte az összes poharat, tányért, kést, kanalat, villát stb. Mégis szemet gyönyörködtetőek és egyediek voltak. Már-már kiállítási darabnak is beillettek volna egy kortárs kiállításon.

2012-02-11 15-16-35 551

A mellékhelyiség is tökéletesen illett az enteriőrbe. Már a bejárata is mutatta, hogy ez is egy „élmény” lesz.

2012-01-27 21-33-27 633

Bent pedig a „szokásos” falfirkák és összevisszaság fogadott minket. Mind a férfi részlegben,

2012-01-27 21-13-10 3722012-01-27 21-13-25 495

2012-01-27 21-13-43 135

2012-01-27 21-14-40 396

mind a nőiben.

2012-01-27 21-33-46 765

2012-01-27 21-33-58 569

2012-01-27 21-34-08 449

Ez is művészet. Számunkra mindenképpen.

 

 5. Árak

A Laci!Konyha olcsó. Az ebéd menü 2 700 Ft, a vacsora menü 3 fogás esetén 2 900 Ft. Ennyi pénzért ilyen minőséget kevés helyen kapni (az U26 és az Almárium tud csak versenyezni velük eddigi tapasztalataink alapján). Az ételek mellett az italok kicsit drágábbnak tűnhetnek, de versenyképesek más éttermekhez viszonyítva. A vacsoráért kb. 20e forintot, míg az ebédért 12e-t fizettünk (nem a legolcsóbb borokkal együtt). Ez nem sok.

2012-01-27 22-33-33 829

 

 6. A Gasztrotúrák összegzése

Már nem akarom tovább dicsérni őket. Leírtam mindent, olvassátok el. Kedvencünk lett, terveink szerint sokszor visszatérünk még. Tényleg mindenkinek ajánljuk, bármilyen alkalomra. Talán vaskalapos, maradi szülőket/nagyszülőket ne vigyünk ide. De ha valaki nyitott a világra, szeret új dolgokat vagy régi, de új köntösbe csomagolt ételeket kipróbálni, akkor térjen be hozzájuk, nem fogja megbánni.

 

Pont:  8,5/10

A bejegyzés trackback címe:

http://gasztroturak.blog.hu/api/trackback/id/tr104270242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.