2012. február 26. 14:00 / Feri

 

Idén 3 alkalommal is kihasználtuk a torkos csütörtök adta lehetőségeket. Első alkalommal egy keddi napon az Alabárdost látogattuk meg, a tapasztalatokról Oszkár mesélt. Azután csütörtökön a Carne Di Hallt teszteltük, erről pedig Tünde írt. Az utolsó lehetőség a Héderváry kastélyból hazafelé tartva adódott. Beugrottunk Győrbe, hogy egy ebéd keretein belül kipróbáljuk a La Maréda éttermet. A honlapjukon és a bejáratnál lévő táblán is büszkén adták mindenki tudtára, hogy itt a Torkos Csütörtök nem fejeződik be csütörtökön. Torkos napokat hirdettek, miszerint pénteken 40%, szombaton 30% engedményt adnak minden étel árából, vasárnap pedig elengedik azok áfáját. Mi vasárnap voltunk, de valahogy mégis elmaradt a Torkos napi kedvezmény.

2012-02-26 14-19-58 143

De nem szaladjunk ennyire előre, haladjunk szépen sorjában. A La Maréda évek óta az egyik legjobb vidéki étteremnek számít, és felveszi sok budapesti vendéglátóegységgel is a versenyt. Ráadásul Horváth Szilveszter, az étterem séfje több rangos díjjal is büszkélkedhet: 2010-ben második lett a Hagyomány és Evolúción, 2011-ben a Czifray-versenykurzust, majd 2012-ben pedig a Hagyomány és Evolúciót nyerte meg. Ezen kívül egy világbajnokot is köszönthetünk személyében: 2004-2005-ben aranyérmet szerzett a stuttgarti látványtálas világbajnokságon. Ezek alapján érthető, hogy magas elvárásokkal érkeztünk.

2012-02-26 14-40-41 489

Amint utólag megtudtam, az étterem 5 külön helyiséggel rendelkezik – amiből mi csak kettőt fedeztünk fel. Amikor belépünk a helyre, a bisztróba jutunk, ami elsőre egy kocsmának tűnik inkább. „Gazdag étel- és különleges italkínálattal várjuk bisztrónkba betérő kedves vendégeinket. Hetente változó új menüajánlat, klasszikus meleg ételek, frissensültek, különleges mediterrán salátatálak, és házi készítésű sütemények széles választéka teszi színessé kínálatunkat.” – olvasható a honlapjukon. Nagy bátorságra és több tapasztalatra lenne szükségem, hogy beüljek ide étkezni, mivel nem volt túl bizalomgerjesztő a hely. De mi szeretünk kockáztatni és nagyon kíváncsiak is voltunk, így továbbmentünk a kisterembe.

Elsőre az tűnt fel, hogy nincs semmilyen zene, csak a vendégek sokszor nagyon hangos beszélgetése funkcionált háttérzajként. Ami később kifejezetten idegesítő volt, ugyanis ott volt a helyi menő család és ordenáré stílusban beszélgettek (vagy inkább ordibáltak), illetve meséltek perverz és nagyon rossz vicceket – tették ezt több gyerek és sok más vendég társaságában. Nem gondolom magam prűdnek, de ez iszonyatosan idegesítő volt, főleg evés közben. Biztos ők is olvasták, hogy a kisterem ideális családi-baráti találkozók megrendezésére, de komolyan megfordult a fejemben, hogy átirányítom őket a szemben lévő kiskocsmába. Ott igazán autentikus lett volna ez a viselkedés. Lépjünk túl ezen, ez nem róható fel az étteremnek – biztos törzsvendégek voltak és meg kell becsülni azt, aki manapság étterembe jár. Megértem őket, de muszáj volt kiírni magamból. :)

2012-02-26 14-27-48 822

Ennyi helyiséget fedeztünk fel. Elvileg van még egy nagyterem, ami 55-60 fő befogadására képes (a kisterem kapacitása 25 fő), de azt nem tudom, hogy merre található. Talán a pincehelyiség lesz az. Illetve ott van még a télikert és a terasz is. A terasz még nem üzemelt, mert hideg volt még a külső helyszínek megnyitására, plusz éppen felújították a környező utcákat. Viszont a 35 fős télikertet tényleg nem tudom elhelyezni az épületben, de ők biztosan jobban tudják, mint én…

Na, a termek részletes bemutatása után haladjunk tovább és rendeljünk valamit.

2012-02-26 14-22-58 505

Egy kedves és szakértő pincér vette fel a rendelésünket. Tünde mindig a desszertnél kezdi az étlap felfedezését, így rögtön kinézte magának a félig sült csoki kreációt. De sajnos ez elfogyott, így nagy volt a bánata. Sok nehézség és küzdelem árán túltettük magunkat a csalódáson és felsoroltuk a kiválasztott ételeket.

Tünde kecskesajtos hagymakrémlevessel indított, amit vargányás krutonnal szolgáltak fel – nem is akárhogyan.

2012-02-26 14-37-59 104

2012-02-26 14-38-09 890

2012-02-26 14-38-19 598

Tünde: Életem legjobb hagymakrémlevese volt! Pedig ettem már rengeteg félét, ugyanis sokáig az volt a kedvencem és ahol tehettem, megkóstoltam. Nemcsak, hogy a tálalása, felszolgálása volt fantasztikus – a vargányás, salátás, ropogós zsemlekockás tornyot és kecskesajt szigetet cunamiként öntötte el az édeskés hagymakrémleves –, zseniális összhangban volt a tányér teljes tartalma. Kiváló alapanyagok, összeillő dolgok ámulatba ejtő kompozíciója volt ez a leves. Véleményem szerint már csak ezért is érdemes akár Budapestről is lekocsikázni ide!

Én pedig a chilis malackocsonya csánkból nevű előételt választottam, friss tormával és cékla-vinegrettel.

2012-02-26 14-40-31 168

Valaki tudja, mi az a csánk? Én nem tudtam és csak most kerestem meg: a csánk az állat hátsó lábának az a része, mely az ember lábtövének felel meg. Ennek ellenére – vagy pont emiatt – nagyon ízlett. A cékla enyhe és torma erős íze nagyon jól harmonizált és feldobta a kitűnő lábtőkocsonyát. Meglocsolva egy kis citrommal pedig végképp egy igen jól sikerült ízbombát kaptunk.

A megnyert Hagyomány és Evolúció versenyen a La Maréda séfje a hal kategóriában kiemelkedőt nyújtott, így Tünde halat választott, mégpedig rostélyon sült lazacot céklarizottóval.

2012-02-26 14-54-37 794

Tünde: A leves után nehéz volt ráhangolódni egy másik ételre, nehezen engedtem el azt az élményt egy másikért. Pedig ez is nyújtott bőven izgalmakat. Az óriás és nagyon finom lazac tetejét mandarinzselé díszítette. A rizottókkal is hasonló a tapasztalati skálám, mint a hagymalevesekkel, örömmel választom őket az étlapról. Céklás formájában is felettébb ízletes volt, nem volt benne szétfőzve a cékla, pont jó volt, még picikét ropogott. Nagyon ízlett.

Nálam is egyértelmű volt a döntés, hiszen volt az étlapon körömpörkölt, méghozzá csontozott.

2012-02-26 14-54-55 580

Ez valami isteni volt! Én még ilyen finom körömpörköltet nem ettem. Tényleg tud valamit a szakács, nem véletlenül nyeri egymás után a versenyeket. Egyszerű ételről van szó, de mégis egy kiemelkedő fogást kaptam. Omlós, nagyon jól fűszerezett volt a hús, a főtt-sült burgonya pedig jól kísérte a szaftos körömpörköltet – ahogy egy jó basszusgitár alázenél a többi hangszernek. A tetején lévő csípős paprika pedig feltette az i-re a pontot. Ez megért minden kellemetlenséget, egy pillanatra elfelejtettem a körülettem folyamatosan ordibáló helyi maffiacsaládot is.

Ezután már csak a desszertek voltak hátra. Tünde somlói „Nem” galuskát kért (ami 72%-os nugát krémmel készült) én pedig egy mandarin tiramisut.

2012-02-26 15-19-31 542

2012-02-26 15-20-05 822

Elnézést, de sajnos a desszertekből nem emlékszem sok mindenre, csak arra, hogy finomak voltak. Inkább hagyom Tündét kibontakozni. :)

Tünde: Hát igen, az egyszerű desszerteket is újra lehet értelmezni. Jó példa volt erre mind a somlói, mind pedig a tiramisu. Finom volt minden összetevőjük, tetszettek a tálalási megoldások, illetve az apró kis meglepetés, a mandarinzselé a tiramisu tányérján. Mindkettő igencsak bejött, de nem a desszertek hagyták a legmélyebb nyomot az ételsor után. A megelőző fogásokat nehéz lett volna már überelni.

Ezután ittunk egy-egy kávét, hogy nehogy elaludjunk a haza vezető unalmas autópályán.

2012-02-26 15-33-35 836

Majd kértük a számlát, amit kifizettünk annak rendje módja szerint.

2012-02-26 15-45-48 917

Az elfogyasztott ételek felett érzett örömünk elnyomta bennünk a természetes vadászösztönt és nem is figyeltük meg részletesen a számlát. Elvileg az áfát el kellett volna engedniük a Torkos napok akció miatt, de ez most vagy áfa nélküli számla volt, vagy elfelejtették, vagy átvertek minket. Az első lehetőség nem valószínű, a második nagy hiba, a harmadikba inkább nem is gondolok bele. Maradjunk annyiban, hogy hibáztak a pincérek, és mi sem voltunk elég szemfülesek. Nagyon rossz érzés, amikor egy tökéletes ebéd után egy ilyen sajnálatos tévedés(?) történik, így rossz szájízzel hagyjuk el az éttermet. Nem kellene inkább akciózni…

 

 1. Megközelíthetőség

Győr, Apáca utca 4. www.lamareda.hu



Nagyobb térképre váltás

Győr belvárosában találjuk az éttermet. Mivel jelenleg elég sok helyen építkezés zajlik, így kicsit nehezebb az étterem megközelítése, mint máskor. Nem helyieknek javasolt a GPS használata, de mindenképpen a legújabb térképpel vágjatok neki, mert sok az egyirányú utca. Nem volt könnyű odatalálni, de azért hamar sikerült. Fontos, hogy autóval nem közelíthető meg közvetlenül, egy pár perces sétára mindenképpen szükség lesz. Viszont az étkezés befejeztével kiváló alkalom adódik Győr belvárosának megtekintésére.

2012-02-26 14-20-30 581

      

 2. Ételek

Leírtam mindent, nem nagyon tudok ehhez többet hozzátenni. Minden kipróbált fogás ízlett mindkettőnknek. A körömpörköltről és a hagymalevesről pedig csak szuperlatívuszokban tudunk nyilatkozni. Tökéletesek voltak. Reméljük, sok érdekes fogás várja még, hogy megkóstoljuk őket.

     

 3. Kiszolgálás

Erről nem tudok sem jót, sem rosszat írni. Kedves és készséges volt a pincérünk, de nem ájultam el tőle. Talán a zsúfoltság miatt, talán a Héderváryban tapasztaltak miatt, de nem maradt meg semmi a kiszolgálás minőségéről. Átlagos volt, nincs okunk panaszkodni, de nem nyújtott kiemelkedőt sem.

         

 4. Feeling

Ez egyértelműen a leggyengébb pontja az étteremnek. A bisztró inkább kocsma, a kisterem pedig túlzsúfolt és kicsit a 80-as évek hangulatát sugallja. Elegánsak próbál látszani, de inkább már kínos. Nekünk nem tetszett és nem is értjük, hogy egy ilyen kiváló konyhával és ennyi lehetőséggel rendelkező étteremben miért nem figyelnek jobban oda a hely belső kialakítására. Lehet, hogy ez a koncepció? Ízlések és pofonok, ahogy a bölcs ember mondja. Álljon egy kis ars poetica a tulajdonos, Szabó család tollából:

2012-02-26 14-22-47 843

Az evőeszközök és tányérok is hasonló benyomást tettek ránk, egészen addig, míg nem kerültek ételek bele.

2012-02-26 14-28-00 706

A tálaláskor használt eszközök viszont már modernebbek voltak. Ami sajnos nem illett a hely hangulatához. Apró kettősség, de az ételek kárpótoltak mindenért.

A mellékhelyiségek tiszták és illatosak voltak, bármilyen említésre méltó momentum nélkül.

2012-02-26 14-37-58 241

2012-02-26 14-37-50 316

Összességében nem tetszett a hely hangulata és még nagyon sokat rontott rajta a kocsmahangulat, amit az „intelligens” család biztosított.

            

 5. Árak

Nem értem, hogy miért olcsóbb minden vidéken. Illetve értem, csak nem értek vele egyet. Ez az az árszínvonal, ami még kifizethető egy ilyen kategóriájú ételsorért. Összesen 11 600 Ft volt a számlán – a kedvezmény nélkül –, ami szerintem nem mondható soknak. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mit kaptunk érte. Nem mondom, hogy ez a legolcsóbb hely az országban, de mindenképpen megéri kipróbálni, hogy mit tud Horváth Szilveszter, nem fogtok csalódni.

              

 6. A Gasztrotúrák összegzése

Örülünk, hogy eljutottunk végre ide is. Magas elvárásokkal érkeztünk és sikerült azt is felülmúlniuk – a séfnek. A kiszolgáláson lenne mit javítani, ahogy a hely hangulatán is. Az akciókat pedig csak akkor kellene meghirdetni, ha be is tudják tartani – nem a vendégnek kellene betartatni. Nem tudunk emellett szó nélkül elmenni, sokat ront ez a megítélésükön. Mindezek ellenére biztosan visszatérünk, amikor Győrben járunk. Ha a terasz is megnyit majd, valószínűleg a hely hangulata is sokkal szimpatikusabb lesz. Mindenesetre nagyon ajánljuk a La Marédát, próbáljátok ki ti is.

                

Pont:  8/10

A bejegyzés trackback címe:

http://gasztroturak.blog.hu/api/trackback/id/tr344468291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.