2011. június 24. 20:00 / Feri

Körülbelül fél évvel ezelőtt volt a 18. évfordulónk. Tudni kell, hogy nálunk minden ünnep (születésnap, névnap, évforduló stb.) szerves része a gasztronómia. Általában ez egy étterem meglátogatását jelenti, de előfordul egy-egy otthoni főzés is (főleg karácsonykor, amikor az egész nap leginkább arról szól). Ebben az esetben nem főztünk, így remek lehetőség adódott a régóta áhított Baraka étterem kipróbálására. Nagyon pozitív élményekkel távoztunk akkor, így alig vártuk, hogy alkalmunk legyen visszatérni. Mivel rengeteg olyan étterem van még, amit nem próbáltunk (+ sorra nyílnak az új helyek is), ezért tényleg valami speciális dolognak kell történnie, hogy újból ellátogassunk egy, már kipróbált helyre. Most viszont adódott egy lehetőség, amit nem hagytunk ki.

Még májusban történt, hogy Oszkár felhívta a figyelmemet a Napideal egyik akciójára. Természetesen gasztronómiával kapcsolatos akcióról van szó, melynek lényege az volt, hogy fél áron lehetett hozzájutni egy 10 000 Ft értékű kuponhoz, amit a Baraka étteremben lehetett felhasználni. Épp a Pastramiba (egyik kedvencünk) tartottunk Tündével, amikor Oszkár hívott, hogy mennek majd a Barakába, akarunk-e csatlakozni. Természetesen igent mondtunk. Most sem bántuk meg.

1.     Megközelíthetőség

Budapest, VI. kerület, Andrássy út 111. www.barakarestaurant.hu

Az Andrássy utat gondolom, sokan ismerik és tudják, hogy elég nehéz ott parkolni. Ráadásul pont a Múzeumok éjszakájával esett egybe a látogatásunk, így még kevesebb üres parkolóhely volt aznap este. Szerencsénkre hamar és az étteremhez viszonylag közel tudtunk parkolni, de Oszkárék már kevésbé voltak szerencsések. Nekik elég sokat kellett körözniük a Baraka környékén, mire ráakadtak egy szabad parkolóra. Lehet, hogy szerencsésebb tömegközlekedéssel menni a Barakába.

2.     Ételek

Ahogy az étterem séfje, Bíró Norbert jellemezte a konyháját, „French kiss with Asian touch azaz Francia csók ázsiai érintéssel”. Izgalmas és kreatív ételek találhatók az étlapon, bár úgy érzem, hogy a kreativitásban egy kicsit kezdenek „lemaradni” az újonnan nyíló bisztrók mögött. Ez persze teljesen szubjektív vélemény, sokakat amúgy is biztos megrémít, ha egy étterem túlságosan elengedi a fantáziáját. Egyébként ez egyáltalán nem probléma és talán nem is igazán illene a Barakához.

Az étlap alapos feltérképezése után az Ínyenc kóstoló mellett döntött a teljes asztaltársaság. Kicsit kényszerből is, mivel ezt csak teljes asztalrendelés esetén lehetett választani. Persze nem volt túl nagy nyűg.

Természetesen nem hiányozhatott az házi készítésű kenyér és vaj, illetve az amuse bouche sem.

A magos kenyér és a vaj az elvárható színvonalat hozta – végre nem hideg, kenhetetlen vajat kaptunk és a kenyér is nagyon finom és meleg volt.

Az amouse bouche emlékeim szerint homárforgács wasabis joghurthabbal volt. Izgalmasan hangzott, de sajnos a wasabi nem igazán volt benne felfedezhető (bár Tünde más véleményen volt).

Ezután következhetett a tényleges menü.

Az előétel „Spárgavelouté, kucsmagombás gofri” volt.

Nagyon finom volt a leves is, de főleg a kucsmagombás gofri tetszett - jól kiegészítette a spárgát. Kiváló indítás.

Majd „Tengeri fekete tigrisgarnéla tatár, csililekvár, sültpaprika coulis, baby paraj, koriander” következett.

Méltó versenytársa volt az első fogásnak. Nagyon ötletes és finom volt. A csililekvár, illetve a sültpaprika coulis „megfűszerezte” az egész tányért.

Tünde: kiemelném a sültpaprika coulis-t, amely domináns íze abszolút meghatározta a tányéron lévők összképét, pedig csak az a két pici narancsszínű pötty volt ott a tányéron. A csililekvár (nagyobb piros maszat) meg izgalmas volt a csípős, mégis édeskés ízével.

A következő előétel választható volt. A lányok a „Libamáj "au torchon", vaníliás barack chutney, almazselé, almás édeskömény salátával” választották.

Tünde: kreatív, izgalmas és nagyon finom volt! Nem is tudtam, hogy szeretem az édesköményt, de ilyen formában bejött.

Mi pedig „Norvég homár, mozzarella di buffala és konfittált paradicsom ravioli, bazsalikom pesztó emulzió,  baby paradicsom- fűszernövény saláta”-t.

Mint megtudtuk, a norvég homár igazából a scampi, de ez semmivel sem csökkentette az étel értékét. A homár nagyon jól volt elkészítve. A tányér többi része jól kiegészítette, de nem közelítette meg a scampit.

3 főétel közül lehetett választani. A csirkét senki sem választotta („Tanyasi jércemellfilé, gomba, konfittált paradicsom, "fűszerszivacs", pisztáciás tárkonymártás”).

Rajtam kívül mindenki „Báránygerinc ras al hanout-ban pirítva, tzatziki, bulgur rizotto, csicseriborsó”-t rendelt.

A hal után szerencsére meg tudtam kóstolni. Nagyon finom volt, inkább ezt kellett volna választanom nekem is. Nem tudok rosszat írni róla, az elvárt minőséget hozták.

Tünde: a csicseriborsó nagyon finomra sikerült (én egyébként is nagyon szeretem önmagában, de akár gyömbéresen is szívesen fogyasztom indiaiban), a tzaziki Isteni volt – krémes, lágy volt az öntete és az egészben sem volt eltúlozva a fokhagyma, mint az sokszor tapasztalható. A bulgur és a báránygerinc is finom volt – bár én csak a színhusi részét ettem, a többi Ferimre maradt.

Én, mivel nem akartam ugyanazt rendelni, mint Tünde (hogy több félét is kóstoljunk), a halat választottam: „Gőzölt atlanti tőkehalfilé és zöldségek, citrom-chili szósz, sült paprikás burgonyapüré”.

Nem vagyok nagy halrajongó, így nem is tudom kellőképpen értékelni a halas fogásokat. Nem gondolom, hogy halból (főleg tengeri halból) ki lehet hozni egy „ízbombát”. Ez a fogás is megerősített, hogy halat ne nagyon rendeljek máskor (ha mégis, akkor édesvízi legyen). Finom volt, annyira, amennyire egy hal finom lehet. Egyszerűen rosszul választottam.

A végén egy „Desszert ízelítő”-t kaptunk.

Ebben a fogásban teljesedett ki a vacsora. Tökéletes desszert volt, mindenki el volt ájulva tőle. A tányéron a következők szerepeltek:

• Csokiszuflé: Nem vagyok nagy csokirajongó, de a szuflét nagyon szeretem. Ezt is.
• Fagyi, alatta egy kis saját készítésű összemorzsolt ostya: A fagyi nagyon jól kiegészítette a szuflét. Alatta pedig az édeskés ostya magában is nagyon finom volt. Mint később megtudtuk, a fagyi „csúszkálását” volt hivatott megállítani, mi mégis jó ízzel fogyasztottuk.
• Maracujamousse csokoládéganache-on, középen karamellizált mogyoróval, illetve mellette banánlekvárral: Na ez ütött a legjobban! Azóta erre vágyom, ha desszertet szeretnék. Ritkán mondok ilyet desszertre, de ez elhomályosította az előtte lévő ételeket. Már csak ezért is érdemes a Barakába látogatni!

Tünde: mennyei volt mindegyik része! A csokiszuflé nagyon finom volt, de a fagyi még azt is tudta überelni, főleg az alatta lévő ostyamorzsák vettek le a lábamról – számomra tökéletesen meghatározhatatlan volt, hogy mi az a fagyi alatt, ezért is kérdeztem rá a végén a pincérnél, aki nagyot mosolygott a kérdésemen és tájékoztatott róla, hogy ilyet még soha senki nem kérdezett, mert az csak a „csúszásgátló” funkciója miatt volt a tányéron! Sosem jöttem volna rá, hogy mi az, nagyon finom, tejporhoz hasonlító, de szemcsésebb állagú cucc volt. Persze nekem az tetszett meg leginkább. Bár ez nem igaz, mert a maracuja-csoki összeállítás is szenzációs volt (de azt legalább felismertem – ganache ide vagy oda ;)), de a banánlekvár… na az volt igazán ütős! A Maldív szigeteki nászútunk jutott róla eszembe, amikor is minden reggel képes voltam banános sütit enni banánlekvárral és nem untam meg. Sőt, imádtam! És ez azóta sem változott meg bennem.

3.     Kiszolgálás

Már az első látogatásunkkor is rendben volt a kiszolgálás. Szerencsénkre ugyanazt a pincért kaptuk, mint először és most sem csalódtunk. Kellő hozzáértéssel, nem tolakodóan, figyelmesen és segítőkészen vitte el az egész estét. Egy kis baki azért történt, de az sem vele. Egy másik pincértől szerettünk volna rendelni egy proseccot, mire érkezett egy szelet kenyér. Feldobta az esténket, jó poénokat gyártottunk a kis tévedésből. :) DE mint írtam, az egy másik pincér volt. A miénk 100%-osan teljesített. Utólag is köszönjük.

Tünde: nálam (talán túlzottan is) nagyon nagymértékben kritikus faktor egy étteremben a kiszolgálás. Ha a pincér nem nyeri el a tetszésemet és mondjuk az jelent a fejemben 1 mínuszt, a kaja hiába jó, legalább 2-3 pluszt kell „termelnie”, hogy az egyensúly helyreálljon. Nem szeretem, ha túl merev, de az sem jó, ha túl közvetlen. Szeretem, ha a pincér tényleg kiszolgál minket és abszolút kompetens, kedves és persze az sem árt, ha szimpatikus. Ez a pincér nekem minden tekintetben megfelelt – másodszorra is.

A végén egy plusz meglepetésben is részesültünk. A számla kifizetése után a pincér megkért minket, hogy várjunk még egy picit, mert lenne még itt egy kis ajándék. Mint kiderült, mi voltunk az első napideales vásárlók, így mindenkit megajándékoztak 1-1 üveg (azaz, összesen 4 üveg!) 2009-es dörgicsei Sauvignon Blanc borral a Pántlika pincészettől. Sajnos még nem kóstultuk, de Oszkár szerint finom volt.

Nem tudom, hogy ez a napidealnek vagy a Barakának köszönhető, de egy kiváló gesztus volt. Előtte sem volt érezhető semmilyen hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy egy akció keretében voltunk itt – sajnos tapasztaltunk már ilyet igen jó nevű étteremben –, de így biztossá vált, hogy értékelik a „kuponos” vendégeket is.

4.     Feeling

A Baraka egy elegáns részen a Hotel Andrássy alatt található. Sajnos elég hideg volt, így nem tudtunk kint leülni.

A beltér elegáns, de talán egy kicsit sötét. Nem zavaró, de néha egy picit elkelne több fény.

Tünde: romantikázós hangulathoz viszont tökéletes! :)

A mellékhelyiség leírását Tündére hagynám…

Tünde: a mellékhelyiség tökéletesen hozta a belső feelingnek megfelelő színvonalat, kellemes design-t hozott és tiszta volt.

5.     Árak

Nem mondanám olcsónak - a menü borkíséret nélkül 15.900,- Ft – de szerintem megéri az árát, egy ilyen nem mindennapi élményt meg kell fizetni. Napi látogatásra viszont nem ajánlom az éttermet – bár biztosan vannak sokan (és reméljük, egyre csak nő a számuk), akik akár ezt is megtehetik. :)

6.     A Gasztrotúrák összegzése

Gondolom, mindenkinek átjött, hogy szerettük a helyet. Elegáns környezet, tökéletes kiszolgálás, kreatív, ízletes ételek. Mindenképpen ajánljuk a helyet nevesebb alkalmak ünneplésére. Nem fog senki csalódni, aki a rántott húsnál többre vágyik.

Pont:

8/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.