2012. január 14. 14:00 / Tünde

 

Feri unokatesójával volt hétvégi randink Szentendrén. Rég találkoztunk, így olyan helyre szerettünk volna beülni, ahol nem néznek ki akkor sem, ha órákat töltünk az ebédünk mellett beszélgetéssel. Ezen felül a téli hidegben egy kis melegségre is vágytunk, így kitűnő választásnak tűnt a Palapa mexikói étterem. Mindannyian jártunk már ott, így tudtuk, hogy mire számíthatunk. Autentikus mexikói, melegséget árasztó hangulat, nagy adag, ízletes ételek. Meglepetést nem okozott, pont azt kaptuk, amit vártunk és csöppet sem bántunk.

2012-01-14 14-45-40 747

Mivel horror árakat kérnek Szentendrén (is) a parkolásért, kicsit messzebb álltunk meg és gyalog sétáltunk be az óváros egyik kis utcácskájába, ahol 2001-ben nyitotta meg kapuit a mexikói Palapa étterem.

A palapa jelentése (az étterem website-ja szerint) pálmalevelekből font, kúp alakú tető, amivel a mexikói halászok a mai napig is fedik a kunyhóikat. Nem igazán értem, miért kapta az étterem pont ezt az elnevezést (bár van egy dús növényzettel ellátott, félig nyitott teraszuk, de a tetején én nem fedeztem föl a pálmaleveleket), de az étlap elnevezése annál inkább elnyerte a tetszésemet: PALAPALAP – visszafelé olvasva is ugyanaz, azaz palindrom. Bírom az ilyen szavakat és egyébként is végre egy nem a gasztronómiához kötődő idegen szó…

2012-01-14 15-27-18 868

Hétvége révén a reggelink kimaradt (azt mindig átalusszuk inkább), ezért jó éhesen válogattunk a palapalapról. Volt miből! Nagyon sok féle ételt kínálnak, van minden, ami egy jó mexikói konyhán elképzelhető: enchiladas, fajitas, burritos, tacos, chimichangas, chillis bab, torilla, steak stb. Mi előételnek az általunk spanyol jellegzetességnek ismert tapasok közül kértünk egy összeállítást. Mint kiderült, Dél-Amerikában is előszeretettel fogyasztják őket akár előételként, akár sör vagy bor mellé is.

Hármunk részére a következő tálat állította össze a pincér bácsi.

2012-01-14 15-00-59 107

Föntről az óramutató járásával megegyezően lefelé a következőket tartalmazta:

  • padlizsánkrém (mole berenjano): finom volt, de ettem már jobbat is.
  • pácolt sült paprika bazsalikommal és mozzarellával töltve: ez sem volt rossz.
  • avokádó gazpacho: ez is bejött.
  • zöldfűszeres olívabogyó krém: nekem ő volt az egyik kedvencem – isteni finom volt!
  • lazactatár: számomra túl sós volt.
  • fokhagymás ráksaláta: nálam ő győzött – legszívesebben az összeset felfaltam volna!
  • napon aszalt paradicsomszeletek bazsalikomos olívaolajban: csípett, de jó volt.
  • szardellával töltött jalapenos: ő még inkább csípett és nekem már nem is volt annyira jó. Ferinél viszont ő vitte el a pálmát.

Kaptunk hozzá pirítóst is, annyit, amennyit meg bírtunk enni, hozták folyton frissiben, ahogy készült. Csöppet sem sajnálták. Mi viszont bántuk, hogy ennyit zabáltunk, mert alig maradt hely a főételnek, illetve emiatt desszertet már kóstolni sem bírtunk – szentségtörés!!! De annyira finomak voltak a tapasok!!!

Feri unokatesója a tapasok mellé már csak egy, a heti ajánlatban szereplő, gyömbéres sütőtökkrém levest rendelt.

2012-01-14 15-24-34 319

Ízlett neki, mi nem kóstoltuk.

Feri túlvállalta magát, ezért a tapasok után egy jalapenoskrém levest is kért (fetakockával).

2012-01-14 15-24-40 18

A csípős tapasok nagy részét is ő fogyasztotta el, majd nekiveselkedett a köztudottan csípős jalapenoskrém levesnek – gyöngyözött rendesen a kopasz feje újra.

Feri: A csípős ételekkel elég kettősnek mondható a kapcsolatom. Szeretem őket, de már nem nagyon bírom. Mindig megizzad a kopasz fejem teteje. :) Régen sokkal jobban bírtam a „csippőset”, de mostanában már nehezemre esik elfogyasztani, ha a csípőssége Scoville-skálán a „citromsárga” értékeket meghaladja (röviden, a Scoville-skála a paprikafajták csípősségét méri, amit a kapszaicin nevű anyag okoz). Egyébként a legcsípősebb dolog, amit kóstoltam, az egy Seprű Oszkár által biztosított szósz volt, aminek a Scoville-értéke  olyan 50 ezer volt (egyes források szerint 200 ezer). Elzsibbadt a nyelvem tőle. Kb. fél órára. Pedig csak egy fogpiszkáló hegyét mártottam bele. És ez még csak a középmezőnyben helyezkedik el. Na ennyit a tudományról.

A mexikói éttermekben mégis meg szoktam kóstolni a Jalapenóból készült ételeket – főleg a levest. Itt sem hagyhattam ki. Viszont a tapasok után már túlzásnak bizonyult. A 2 csípős tapas tényleg csípett. Mivel a 2 hölgy kísérőm mellőzte a fogyasztásukat, így rám hárult a feladat, hogy eltüntessem őket a tányérról. Isteniek voltak, viszont tiszta víz lett a fejem teteje. És ezek után kaptam meg a szintén nagyon erős levest. Nem tudtam megenni. Sajnálom, mert finom volt, de egyszerűen a szervezetem feladta a küzdelmet. Az sem segített, hogy megittam hozzá egy liter kólát. :)

Én nem kértem levest, de a főételemet így is szinte csak megkóstoltam, hogy a friss változatáról tudjak véleményt alkotni, egyébként a vacsoraasztalnál találkoztam vele újra. Mindkétszer nagyon ízlett. Chimi changas de vegetales.

2012-01-14 15-40-26 524

A rásütött sajttal bevont, puha tortillát wokban sült zöldségekkel töltötték, amelyhez friss zöldségeket, magvakat, illetve steak burgonyát és avokádókrémet szervíroztak. Én kértem hozzá babpürét is, bár nagy szükségem már nem volt rá, de nálam a mexikói ételek mellé ez mindig kötelező elem. Nagyon ízlett az összeállítás, otthon, fölmelegítve is!

Feri fajitast kért bélszínnel.

2012-01-14 15-40-35 654

A vaslapon sült, apróra vágott bélszín csíkokat grillzöldségekkel, steak burgonyával és három fajta szósszal tálalták.

Feri: Nehéz írnom róla, mert itt annyira tele voltam, hogy amit meg is ettem, az sem esett igazán jól. Otthon ettem meg a nagy részét és finom volt. Volt hozzá minden földi jó, a hús is jól sikerült és a szószok is finomak voltak. Kár, hogy a tapasok olyan jól sikerültek, mivel így már nem igazán tudtam élvezni a főételt.

A főételeink nagy részét bedobozolták, viszont mi még szívesen üldögéltünk a kellemes hangulatban, így az emésztést elősegítvén lezúdítottunk még egy-egy kávét a bőségesen megrakott gyomrunkba.

2012-01-14 16-06-49 857

Legalább 3 órán át üldögéltünk a helyen és ez láthatóan senkit sem zavart. Volt még bőven szabad asztal, így mi sem zavartattuk magunkat. Jóízűen ettünk és csacsogtunk közben és utána is kedvünkre. Voltunk már néhányszor és szívesen megyünk újra.

 

 1. Megközelíthetőség

Szentendre, Dumtsa Jenő u. 14/a. www.palapa.hu

Az egyik, a Dunára merőleges kis utcában van a Palapa, Szentendrén. Az Óvárosból vagy a Dunakorzóról is könnyen megközelíthető a hely. Parkolni fizetés ellenében lehet a környéken.

 

 2. Ételek

Az autentikus mexikói ételek tárháza. Az étlapról nem hiányzik egyetlen klasszikus sem (enchiladas, fajitas, burritos, tacos, chimichangas, chillis bab, torilla, steak stb.), sőt, heti ajánlatban, folyton megújuló aktualitásokkal is szolgálnak. Nagyok az adagok és ízletesek.

 

 3. Kiszolgálás

Nem tudom, milyen az autentikus mexikói kiszolgálás, így sajnos nincs etalonom, amivel összevethetném. Az biztos, hogy a pincér otthonosan mozog a kínálatban, ért hozzá és megtesz minden tőle telhetőt a legjobb kiszolgálás érdekében. Nekünk mégsem annyira jön be, de foghatjuk ezt talán „csak” a szimpátia hiányára. Egyébként készségesen segített mindenben és szó nélkül hordta a pirítósokat a tapasokhoz, amíg a csövön kifért. Nem voltunk túl sokan és mégis azt éreztem rajta, hogy túl van pörögve, kicsit kapkodós, rohanós. De lehet, csak hozzászokott ehhez a stílushoz, abból az időszakból, amikor többen vannak… Nem tudom és azt sem, hogy egyedüli pincér-e, de az biztos, hogy eddig még mindig ő szolgált ki minket, pedig voltunk már párszor – lehet, hogy ő a tulaj is egyben?. Szóval ebben javulhatna a hely, de így sincs vele túl nagy gond.

 

 4. Feeling

Abszolút meleg, elbújós, hangulatos kis hely. Minden színes, bár a félhomály mindennek picit elveszi az élét.

A színes bejárati ajtó külön látványosság – kézzel festettnek tűnik és jó nagy adag vidámságot sugároz.

2012-01-14 14-54-51 815

A falakat mexikói relikviákkal díszítették.

2012-01-14 15-13-27 377

Sok a zöld növény, főleg a kerthelyiségben.

2012-01-14 14-56-00 401

A mosdók nem árasztják a vendégmarasztaló hangulatot – én nem szívesen használok egy ilyen jellegű wc-t, még akkor sem ha tiszta, bár ez sem igazán jött át nekem… –,

2012-01-14 16-59-41 570

de a mexikói feeling ott is megtalálható.

2012-01-14 16-59-51 119

2012-01-14 17-00-19 185

Virágos, színes, de számomra túlzottan ütött-kopott – a mellékhelyiségnél számomra az autentikusságnál jóval fontosabb (lenne) a tisztaság. Egy ilyen berendezéssel viszont még ha valami tiszta, akkor sem jön át…

 

 5. Árak

Az árakkal kapcsolatban vegyesek az érzelmeim. A levesek nem drágák (egységesen 680), de a „jobbfajta” ételek eléggé  (3-4ezer közöttiek – 2ezer alatt alig található étel), az italok meg még inkább (gépi kóla 540). A tapasok sem olcsók szerintem – nem voltak egyesével akkora nagy adagok és 580-at kértek el értük egyenként. Összességében viszont nem tartom olyan soknak a 3 fő fullos étkezésének a végeredményéül elkészült számlát, amely 16ezerről szólt.

2012-01-14 17-10-47 249

 

 6. A Gasztrotúrák összegzése

Mivel Mexikóban még nem jártunk, csak a többi mexikói jellegű gasztroélményünkhöz (Iguana, Code7, Mexicanos KÖKI) tudjuk hasonlítani a helyet. Az Iguanához képest jóval intimebb és hangulatosabb, a Code7-hez képest autentikusabb, a KÖKI-s Mexicanoshoz pedig nem hasonlítanám, mert az csak egy gyorsétterem. Az ételeket nagyon finoman készítik, az adagok bőségesek.

A Palapás étkezés közben kizárható az idő nyomasztása, jól el lehet üldögélni csendben, békében. Aki mexikóira vágyik, nyugodtan próbálja ki. Első randihelyszínnek is kiváló – a Feri unokatesójától szerzett bennfentes információink szerint :)


Pont: 6/10

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroturak.blog.hu/api/trackback/id/tr224079242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása