A városi malac története

2013.07.04. 17:46

Budapest, Pesti Disznó, 2013. május 19. / Feri

 

A Pesti Disznóról már régen tervezzük az írást. Többször kipróbáltuk őket, csináltunk sok-sok fotót és minden alkalommal szorgalmasan jegyzeteltünk. A bejegyzés megírása valahogy mégis mindig elmaradt – jött valami új hely vagy csak elvesztette az aktualitását az előző az újabb látogatásunk miatt. Mindig volt tehát ok, hogy ne írjuk meg az élményeinket. Pedig szerettük őket és a bisztrósorozatunkba is tökéletesen passzolnak, hiszen az általunk leírt bisztró-meghatározás nagyon jól illik rájuk. Olyannyira, hogy a bisztró helyett mi (is) a gasztrobár elnevezést javasoltuk, ahogy ők is aposztrofálják magukat. Eljött tehát a nagy nap, amikor leírjuk, mit is gondolunk a Pesti Disznó gasztrobárról.

PestiDiszno01

Mielőtt belevágnék, szóljunk néhány szót, hogy milyen is volt régen a Pesti Disznó. Röviden jó, hosszabban nagyon jó. Az étlapon nemcsak az ételek jelezték, hogy itt a magyar konyha remekeit kóstolhatjuk meg, hanem egy rövid összefoglaló is olvasható volt a tetején a hitvallásukról.

PestiDiszno02

Ha nem tudnátok elolvasni, a lényeg az, hogy hagyományos magyar ételeket kínáltak könnyedebb formában és kisebb adagokban. Nagyon helyes elképzelés. Ráadásul nem csak a csúcsragadozók, hanem a húst – így talán a magyar konyhát is – kevésbé kedvelők kedvére is tettek, hiszen a 3 menüjük közül az egyik vegetáriánus volt.

PestiDiszno03

Emiatt és az istenien elkészített ételek miatt mind én, mind Tünde kedveltük őket. Ráadásul mindezt viszonylag olcsón kínálták. Egy időben pedig tapasokat is felszolgáltak, természetesen mindezt „magyarul”.

PestiDiszno04

De, hogy igazán képbe kerüljetek, miket is lehetett itt enni, tekintsétek meg a következő galériát.

Sajnos ez mind már a múlté. A koncepció megváltozott, eltűntek a menük – köztük a vega menü is –, nőttek az árak, lecserélődött a csapat. A séf biztosan, Bereznay Tamás helyett (aki a Sonkaarcokhoz adta az „arcát”) Molnár Gyula (aki, ha minden igaz, korábban például a Prime Steakhouse, a Nádor borétterem és a Manna csapatát is irányította) vezeti a konyhát. Szerintünk nem vált a bisztró előnyére a változás.

PestiDiszno05

Ha összevetjük a mostani étlapot a korábbival, akkor mindenképpen megállapíthatjuk, hogy kicsit visszavettek a fantáziából és még jobban ráerősítettek a magyaros vonalra, ráadásul annak a hagyományos változatára. Tudjuk ezt be annak, hogy a város közepén vannak és ezt valószínűleg jobban el lehet adni a turistáknak?

Na de térjünk át a mostani látogatásunkra. Miután Tünde túltette magát a vegetáriánus menü elvesztésén, rendeltünk. Ő például egy Libamáj terrint ribizlis lilahagyma lekvárral.

PestiDiszno06

Tünde: Bőven hoztak hozzá kenyeret, pirítóst. A hagymalekvár nagyon finom, a terrin nagyon jó és a kettő együtt is kiváló volt („hmmm-hmmm-hmmm-hmmm” :)). A ribizli is érezhető volt,  jól feldobta az egészet. Ízvilága eszembe juttatta a Bagatelliniben élvezhető, Segal Viktor kreálmányt a kacsamájkrémmel és szomolyai feketecseresznyés lekvárral töltött brióst, így hiányoltam mellőle a brióst.

Én pedig konyakos disznómájast kértem friss oregánóval és hagymás minikenyérrel.

PestiDiszno07

Le kell szögeznem az elején, ezen nem volt oregánó. Azt érezni kellett volna. A konyakot alig lehetett felfedezni, de ha nagyon odafigyeltünk rá, akkor utólag előjött. A hagymás minikenyér nem volt rossz, de nem adott hozzá túl sokat az ételhez. Egyedül a főszereplő disznómájas tette igazán a dolgát, látszik, hogy ebben erősek.

Ja, előtte rendeltünk egy háziszörpöt is, ami valószínűleg nem házilag készült (túl mesterséges ízűnek tűnt). Miért nem volt házi és miért mondják mégis, hogy az? Ezt nem sikerült azóta sem megértenünk...

Miközben éppen az előételeinket fogyasztottuk, történt egy kis vicces közjáték. Az étterem előtt leparkolt egy taxi, amiből előkerült egy zsák krumpli. A séf úr egyszer csak megjelent és rövid társalgás után felkapta a burgonyát és becipelte a konyhájába. Szerintünk volt ebben némi humor. :)

PestiDiszno08

Tünde, mivel nem talált semmi kedvére valót az étlapon (még a bélszín sem tetszett, mert csak angus volt, az meg nem neki való), végül a marhaburgert választotta cheddarral, káposztasalátával.

PestiDiszno09

Tünde: A coleslaw saláta annyira brutálisan sós volt, hogy azt szavakba sem lehet önteni. Egyszerűen ehetetlen volt! Nem küldtem vissza (pedig Feri próbált rábeszélni), de én úgy gondoltam, hogy semmi értelme, a többi is valószínűleg ilyen sós, ahonnan az én adagomat hozták, ha véletlenül meg csinálnának újat, frisset, úgyse vártam volna meg a burgerrel, külön meg nem érdekelt a dolog. Nekem a burgerhez „must” a coleslaw saláta, bár nem sok helyen ettem ezidáig igazán finomat... :/ A burger mintha barbacue szószos lett volna. Nem friss hagyma volt benne, hanem amolyan lekvárszerű, de nem volt édes. Minden volt benne (saláta, hagyma, paradicsom) ami illő, mégsem volt egyben az egész, valami nem stimmelt vele. Valami hiányzott a hambiból, de nem tudtam megmondani, hogy mi, csak azt éreztem, hogy nem kerek. A káposztasali esetleg feltehette volna az i-re a pontot és megadhatta volna a hiányzó pluszt talán, de ugye ez esetben abban sem bízhattam. Egyébként a saliért szóltunk utólag.

Megkóstoltam én is, és a hamburgeroszkárt biztosan nem neki adnám. Elment, de egyáltalán nem mondanám jónak. A saláta pedig még nagyobb lyukat ütött az egyébként is már felettébb lyukacsos pajzson.

Én folytattam a magyaros vonalat és mangalica pörköltet ettem galuskával.

Illetve mikor megérkezett a pörkölt, a pincérünk ajánlott hozzá savanyúságot, így rendeltem mellé egy házi savanyúság válogatást is.

PestiDiszno11

Nem kellett volna, kb. 10 perc várakozás után feladtam, és elkezdtem enni a pörköltet magában. Nem elég, hogy nem hozták az általuk „rámtukmált” savanyúságot, senki nem is jött felénk ebben a 10 percben, így reklamálni sem tudtam. Biztos vagyok benne, hogy nem frissen készült a savanyúság, így csak az lehetett, hogy valaki megfeledkezett róla. Így bőven volt időm megkóstolni Tünde hamburgerét, amit Ő már majdnem befejezett, mire én elkezdtem enni a főételemet...

Utólag egyébként kiváló döntés volt a savanyúság, mert a pörkölt önmagában nagyon száraz lett volna. Hiányzott belőle valahogy az íz. Összességében egy közepes pörköltet ettem, egy jónak mondható savanyúsággal. Sajnos tényleg nem tudom dicsérni, pedig másra számítottam.

Ezután már csak a desszertben bízhattunk, remélve, hogy visszahozza azt, amit a főételek elrontottak. Tünde Chilis csokoládétortát kért és kapott, bazsalikom sodóval. Méghozzá ingyen.

PestiDiszno12

Tünde: Megkaptam a csokitortát ingyen (a sós sali kompenzálása képpen) – ez korrekt, így helyreállt bennem a rend. Nem a pénzről szól ez a dolog, hanem az érzésről, hogy törődnek velünk. Lehet, hogy ezután már a hozzáállásom is megváltozott? Csak mert iszonyú finomnak értékeltem a desszertet! :) A csokitorta állaga pont jó volt, nem túl kemény és nem is túl puha. A chilit is érezni lehetett rajta rendesen, tényleg csípett, de olyan kellemesen.  Vaníliasodószerű volt mellette és azon nagyon erős, karakteres bazsalikomos olívaolaj, ami szuperül illett hozzá. Isteni volt az egész egyben!

Én a túró mousse-t választottam amit, friss eperrel szervíroztak.

PestiDiszno13

Ez egy teljesen korrekt, lágy, puha túró mousse volt. A mellette/alatta található morzsa ízlett, de valahogy mégsem tette a dolgát igazán. Nem adott túl sokat hozzá a desszerthez. Az eper szintén finom volt, végre igazi zamatos epret ehettünk. Egy jónak mondható desszertet fogyaszthattam el, de nem hagyott bennem túl mély nyomot – másnapra már el is felejtettem.

Ittunk még egy kávét, és fizettünk. Nem keveset. De erről majd később, az árak leírásánál.

 

 1. Megközelíthetőség

Budapest VI. kerület, Nagymező utca 19. www.pestidiszno.hu

Bent van a város közepén. Tömegközlekedéssel az Oktogonhoz kell menni (villamos, metró, busz), autóval pedig az Andrássy úton vagy a Jókai téren lehet könnyen leparkolni – ha találunk helyet. Az étterem előtti utcarész le van zárva a forgalom elől (csak buszok és taxik hajthatnak be), így mindenképpen szükség lesz egy rövid sétára – kivéve, ha taxival utazunk – mint a séf úrhoz érkező krumplis zsák. :)


Nagyobb térképre váltás

 

 2. Ételek

A Pesti Disznó nevéhez hűen a modern magyaros konyhák táborát erősíti. Régebben ezt a modernséget még erősebben tetten lehetett érni, most talán már inkább a turistákat próbálják kiszolgálni, így kicsit hagyományosabb magyar étkeket kínálnak. Ennek ellenére még mindig nem egy csárdáról van szó, és ha valami nemzetközire vágyunk, akkor is fogunk tudni választani. Egyedül a vegetáriánus vendégek szembesülhetnek azzal a problémával, hogy nincs miből... De az elnevezés alapján talán ők nem is választják a helyet célirányosan.

Maguk az ételek jó minőségűek, de azért be-becsúszik egy-két hiba. Néhol csak kisebbek, de például a káposztasaláta ilyen fokú elsózása elég komoly negatívumként róható fel.

Régebben sokkal jobban szerettük őket, jelenleg nem feltétlenül hozzájuk fogunk betérni hétvégi ebédeink alkalmával.

 

 3. Kiszolgálás

Erre is csak azt tudom írni, hogy régebben sokkal jobban tetszett. Lehet, hogy éppen csak másik csapat dolgozott, de a korábban tapasztaltaktól eléggé lemaradt a kiszolgálás mostani színvonala. Eddigi látogatásaink alkalmával kifejezetten barátságos, humoros és profi kiszolgálással találkoztunk – hetekkel később is emlékeztek arra, hogy miket szeretünk rendelni –, de az utolsó alkalommal inkább csak közepesként jellemezném a személyzetet. Nem volt velük semmi probléma, de nem nyújtottak semmilyen pluszt vagy bármit, amit dicsérni tudnék. Oké, a végén meghívtak minket a csokitortára, de az szerintem el is várható az után az elsózott coleslaw saláta után.

 

 4. Feeling

Ebben viszont nagyon erősek. Nagyon jó adottsága az étteremnek az elhelyezkedése.

PestiDiszno14

Frekventált helyen található, még maga a Nagymező utca is tetszetős ezen a részen. Szomszédságában van az Operettszínház, a Moulin Rouge és a Thália színház is.

PestiDiszno15

Emellett nagyon sok turista lófrál errefelé. Jó kis környék.

PestiDiszno16

A belső tér is jól néz ki, nekünk mindenképpen bejön.

PestiDiszno17

PestiDiszno18

A falakat palackok tömkelege borítja, akár lehetne borbárról is szó.

PestiDiszno19

A mellékhelyiség már nem annyira bizalomgerjesztő. Az egy dolog, hogy iszonyatosan kicsi és szinte folyamatosan mozogni kell, hogy ne kapcsolódjon le a villany (vajon a spórolás miatt?),

PestiDiszno20

de lepukkant és koszos is.

PestiDiszno21

Nem értem, miért nem figyelnek erre oda? Ezek után mit gondoljunk a konyháról? Oda nem biztos, hogy be mernénk kéredzkedni...

 

 5. Árak

A fent leírt menü 14 ezer forintba került. Sok? Nem feltétlenül. Megérte? A mostani ételsor egyértelműen nem!

PestiDiszno22

Ha belegondolok, hogy például a nU-ban majdnem ennek a feléért sokkal jobb ételeket kapok, akkor azt mondanám, drága a Pesti Disznó. De ha megnézem, hogy milyen központi helyen helyezkednek el (bár a nU sem a város szélén van...) és összehasonlítom a város többi menő éttermével, akkor nem sok ez a 14 ezer forint egy két fős ebédért. Bennem van ez a kettősség, így inkább döntse el ki-ki maga, hogy megéri-e neki itt ebédelni/vacsorázni.

 

 6. A Gasztrotúrák összegzése

Na most a pontozás igazán gondot jelent. Nehéz besorolni őket, hiszen a pro- és kontra érvek folyamatosan veszekednek bennünk. Voltak remek fogások, voltak közepes tányérok és voltak ehetetlen ételek – a skála minden részéről. Az ár sem igazán sok, viszont ez a menü nem érte meg. Nagyon jól indított a Pesti Disznó (korábbi látogatásaink alkalmával mindig nagyon jól teljesítettek), de sajnos a séf- és koncepcióváltás után romlott a színvonal. Reméljük, még magukra találnak!

Összességében mégis inkább ajánlott kategória, mint nem. Nagyon kellemes a környezet, általában a személyzet is felkészült és barátságos (néhol még humorosak is), és az ételek is jó minőségűek. Kiváló hely randizáshoz vagy baráti beszélgetésekhez – este nyüzsgő hangulattal. Külföldi ismerőseinket is elhozhatjuk ide, ha meg akarjuk őket ismertetni a magyar konyhával (bár én inkább máshova vinném). De azért tényleg bátran próbáljátok ki! Alkossatok saját véleményt ti is! Kíváncsiak vagyunk rá!

 

Pont:  6,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroturak.blog.hu/api/trackback/id/tr965391202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása