Budapest, Zóna, 2015. július 17. / Feri

 

Jelentem, megtaláltam a kedvenc éttermemet és el is vesztettem. Na jó, a kettő között eltelt 2 év, de akkor sem értem. Nem értem, hogy miért zárnak be a kedvenc helyeink? Az egész Segal Viktor éttermével kezdődött. Igaz, hogy csak akkor kezdtük gasztronómiai kalandozásunkat – és nem is volt egyértelmű az elsősége – de akkor is szerettük. Bezárt. Aztán ott volt a Bábel. Egyértelműen a No. 1 volt a listánkon akkoriban. Bezárt! (Oké, már újranyitott azóta, de nem Pesti Istvánnal + még nem is teszteltük le azóta... sajnos). Most pedig itt van a Zóna. Kipróbáltuk, visszajártunk, megszerettük és most bezárnak!

Zona001

Tudom, a hely maga nem zár be, de az egész csapat – élükön Huszár Krisztiánnal – lelép. A hely elvileg csak nyári szünetre megy, de az már nem az a Zóna lesz.

Az egész egyébként szinte pontosan 2 éve kezdődött, amikor először ellátogattunk hozzájuk. Akkor már egy éve – a nyitásuk óta – ki akartuk próbálni a őket, mert tudtuk, hogy Huszár Krisztán viszi a konyhát. A főztjét pedig már ismertük a MÁK-ból, így mindenképpen el akartunk jutni a Zónába is. Hogy ne szaporítsam a szót, ekkor ez sikerült végre és nem csalódtunk. Sőt! Egyszer már írtam arról, hogy nagyon kevés olyan étel van az ember életében, amire örökké fog emlékezni. A Zónában olyan Omaha steaket tettek elém 2013-ban, hogy sosem fogom elfelejteni!

Zona002

Gyönyörű, nem?

Zona003

A többi étel sem volt rossz, de ez mindent vitt.

Zona004

Azért csekkoljátok a többit is.

Egyébként a menünk sárgadinnye leves / galamb consommé, kacsamáj terrine / lecsó, kacsacomb / omaha steak (a „pult alól”) és a két desszert volt. De az a steak!

Még abban az évben visszatértünk hozzájuk, Karácsony előtt egy közös vacsorára Seprű Oszkárékkal. Az ételek hozták a korábbi színvonalat, nem csalódtunk.

Bocs a képekért, nem lettek túl jó minőségűek.

Amilyen lendülettel indultunk, annyira megtorpantunk ezután. Sokszor szerettünk volna a Zónában vacsorázni, de valahogy nem jött össze a dolog. Eleve kevesebb időnk jutott éttermekre – ami a blogra is kihatott, mert – ahogy észrevehettétek –, eléggé lassan készültek a cikkek (ami reméljük, változni fog) –, de a Zónát még jobban elhanyagoltuk. Így sajnos nem is jutottunk el hozzájuk újra, pedig nagyon akartuk. Nekem abszolút kedvencemmé vált a hely és Tünde is nagyon szerette. Mi simán Michelin csillagot vártunk tőlük.

Aztán jött a hír, hogy Huszár Krisztián és a teljes csapat elhagyja a Zónát. Így nem tehettük meg, hogy az utolsó héten nem jelentkezünk be hozzájuk. Sajnos a sűrű teendőink miatt csak péntek vagy szombat este értünk rá, így kicsit aggódtunk, hogy nem kapunk asztalt. Kár volt.

De kezdjük az elején, mert nem indult jól a dolog. Hétfőn és kedden egész nap próbáltam elérni az éttermet és asztalt foglalni. Senki nem vette fel a telefont. Végső kétségbeesésemben az online felületüket használtam és foglaltam asztalt péntek estére. Mivel semmilyen visszaigazolást nem kaptam a foglaláskor és a telefonhívásokra sem válaszoltak, így elkönyveltük, hogy majd csak az új helyén tudjuk újra megkóstolni Huszár Krisztián főztjét. Aztán szerdán kaptam egy emailt (subject nélkül), hogy szeretettel várnak minket. Örültünk nagyon, mégis furcsa volt ez a fejetlenség.

Aztán eljött a péntek. 30 fok felett volt aznap este is a hőmérséklet. Ezt most azért írom ide, mert nagy szerepe volt az aznapi vacsoránál a melegnek. De a trópusi hangulatú élményeink előtt még szeretném ajánlani mindenkinek az Ubert. Nem kapunk semmit ezért, de ha valami jóba botlunk, akkor azt meg akarjuk osztani minél több emberrel (erről szól az egész blog). Szóval mostanában kezdtük el használni az Ubert és csak jó tapasztalatunk van velük. Sokkal olcsóbb, mint a hagyományos taxi (kb. felébe kerül) és a sofőrök is normálisabbak az eddigiek alapján. Nem akarok nagyon belemenni, de próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni.

Szóval megérkeztünk az étterembe – Uberrel utaztunk –, de amikor beléptünk, majdnem rögtön ki is fordultunk. Kint sem volt hideg, de bent elképesztő forróság volt. Gondolkoztunk, hogy mi legyen, de ha már idáig eljöttünk, csak nem fordulunk vissza – elvégre ez Huszár Krisztián utolsó hete a Zónában.. Mások egyébként megtették, két esetben is megtörtént, hogy a vendégek, bejöttek, és megérezvén a meleget, sajnálkozva lemondták az asztalukat és távoztak a hőség miatt. Teraszuk nincs, így bent kellett leülnünk. Így a minket fogadó – nem annyira kedves – pincért megkértük, hogy olyan helyre ülhessünk, ami hamar le fog hűlni. Ő azt mondta, mindenhol kellemes idő lesz nemsokára. Mi elhittük, így leültünk az ablakhoz, a pult mellé. A legmelegebb helyre! Azt gondoltuk, valószínűleg most nyitottak és még nem hűlt le a hely – bár ez is furcsa lett volna. Mint később kiderült, a nyitás óta probléma van a légkondival, ami nagy melegben nem képes lehűteni az éttermet. Mi ezt most élőben megtapasztaltuk, szó szerint folyt rólunk a víz egész este! A mellékhelyiségben tűrhető volt az idő, így oda jártunk hűsölni, amikor már nem bírtuk a „szaunát”. A személyzet próbálta menteni a helyzetet, több alkalommal is hoztak hideg vizes kendőket, de sajnos túl sokat nem használt a dolog, bár értékeltük az igyekezetüket. Sokat rontott az élményen, de elegánsan lépjünk túl a dolgon és nézzük inkább, mit ettünk. Ha követitek az instagram oldalunkat, akkor már láthattatok a menünkről képeket, de nézzük bővebben.

Az étlap nem hosszú, de annál izgalmasabb. Nem is volt kérdés, hogy megpróbálunk minél több fogást megkóstolni, így Tünde az 5 fogást, én pedig 6 fogást rendeltem (nem hagyhattam ki a lecsót, de erről majd később).

Zona005

Miután sikeresen megrendeltük az ételeket – és a két pohár Kreinbacher pezsgőt –, a szokásos olaj+kenyér (de milyen finom kenyér) kombóhoz érkezett még egy kis parmezános wonton tészta.

Zona006

Már ezen az apró fogáson is látható, hogy Huszár Krisztián nem egy unalmas séf. Mindig találunk valamit az ételében, amiért rajongani lehet.

Ezután, talán a nagy meleg miatt, érkezett még egy bevezetőfogás. Hideg uborka kaviárral.

Zona007

Az uborka, az csak uborka, nem? Itt nem az volt, annyira intenzíven kaptuk az ízt, hogy nem győztünk betelni vele. A kaviár pedig tökéletessé tette az amuse bouchet. A menüsor pedig még csak ezután indult!

Tünde első fogása Breatagne-i makréla, szívkagyló, bouillabaisse-mártás, burgonyagombóc volt.

Zona008

Nem tudom, mit írjak róla. Az, hogy finom volt nem adja vissza, hogy mennyire ízlett (igen, megkóstoltam én is), nagyon nyálas pedig nem akarok lenni. Hátha Tünde át tudja adni :)

Tünde: A makréla igazán karakteres volt, a szósz isteni, a kagyló pedig az a nagyon intenzív tengeri ízvilágú, a látvány pedig magáért beszél, nem? Igazi ízbombát rejtett magában ez a csodás küllem. Tökéletes volt az összhang a tányéron mind vizuálisan, mind olfaktorikusan, mind pedig gusztatórikusan! :)

Én szintén hallal indítottam, mégpedig merlúzával (tőkehal), ami mellé petrezselymes konfitált bab került a tányérra.

Zona009

Nagyon izgalmas fogás volt. Elsőre furcsa volt a petrezselyem-bab párosítás, de működött. Nem is kicsit! Gyönyörű volt és ízletes. Ez a fogás mutatja be igazán Huszár Krisztánt.

Ekkorra elfogyott a pezsgőnk, és a kedvenc pincérlányunk – aki magasan kiemelkedett a csapatból, kedves volt, mégis vette és adta a poénokat – a ház nevében meghívott minket egy-egy pohár "búcsúborra". Őrá:

Zona010

Nem szoktam a borokról írni, mert annyira nem értek hozzá, okoskodni meg nem szeretnék, de erről annyit megjegyeznék, hogy, hogy a tokaji vulkanikus kőzet tisztán érezhető volt a borban. Nagyon ízlett mindkettőnknek.

Mielőtt továbbmennék, szólnék pár szót a kiszolgálásról, mert sajnos nem nőtt fel az ételek minőségéhez. Lehet, hogy csak az utolsó hét miatt, de elég flegmák voltak a srácok. Nem éreztük a törődést a részükről. Ellenben a lányok nagyon kedvesek voltak, velük maradéktalanul elégedettek voltunk. Megjegyezném azt is, hogy a séf úr szinte végig kint tartózkodott a vendégtérben, de nem igazán törődött a vendégekkel. Haverokkal töltötte az időt, legalábbis nekünk úgy tűnt. Nem vártuk el, hogy odajöjjön hozzánk smúzolni, nem igazán szeretjük az ilyet. De a meleg, a pincérek viselkedése és Huszár Krisztián (jól ismert, de most még inkább feltűnő) lazasága nem tett jót a hangulatnak. Kissé kaotikus volt az egész – nem az ételek és nem is az ételek szervírozása, csak a hangulaton lehetett érezni, hogy már nem teszik oda azt a plusz erőt. Egyébként, mint megtudtuk, a személyzet még semmit nem tud a jövőjéről, nem tudják, hol folytatják, mik a konyhafőnök tervei. A Zóna a nyári szabadság után újra kinyit, de más színvonalon fognak tovább üzemelni. Na, de ez a jövő zenéje,  haladjunk inkább tovább.

A halak után leves érkezett: kakas ramen, iberico pástétom.

Zona011

Veszélyes pálya volt a leves, mert tele volt korianderrel, Tünde pedig nem szereti. Én sem szerettem régen, de a thaiföldi utazásaink alatt megkedveltem. Tündének nem igazán sikerült, de ezt a levest Ő is jóízűen kanalazta be. A hagyma kellőképpen ellensúlyozta a koriandert, így Tündének sem volt zavaró a jelenléte, nekem pedig egyenesen ízlett. A pástétomban azért besegítettem Tündének, egyáltalán nem bántam meg.

A sajtos tészta egyedüliként maradt ki a menünkből (Tünde nem bírt volna el 6 fogással), de én a lecsót, a Zóna egyik ikonikus fogását, nem hagyhattam ki. Ahogy korábban, egyik alkalommal sem.

2013 júliusában így nézett ki:

Zona012

2013 decemberében így:

Zona013

Most pedig így:

Zona014

Alapjában véve ugyanaz az étel, de a korábbi füstölt fürjtojást tanyasi tojás váltotta. Nem vált hátrányára! Tündének mindenképpen bejött, imádja a tojás sárgáját! :)

Miután én befaltam a lecsót, Tünde pedig kipihente magát, megérkeztek a főfogások. Tündének kacsamáj, sült kukorica püré, dong pho juice, gombákkal.

Zona015

Az est fogása volt. A kacsamáj, a kukorica püré, a gombák, mind tökéletesre sikeredtek, a szósz pedig mindent vitt. Annyira feldobta az egész tálat, hogy ez is bekerül az emlékezetes fogásaink közé.

Én a Gambero Rossot (magyarul vörös rák, azaz garnéla) választottam, ami mellé tomatillo-paradicsom saláta és gribiche-mártás került tálalásra.

Zona016

A leghangzatosabb fogás biztosan ez volt és csalódást sem okozott. Bár a kacsamáj miatt kicsit háttérbe szorult, de ő is egy tökéletesen sikerült tányér volt. Látványra a paradicsom vitte a prímet, elsőre azt hittük, hogy szamóca. :) A képen nem igazán látszik, de volt egy zöld változata is.

A desszert előtt kaptunk egy újabb hűsítő fogást – talán megszántak minket látva a szenvedésünket: görögdinnye-meggylé friss mangóval.

Zona017

Életmentő volt, annyira jólesett mindkettőnken a nagy melegben. Emellett szintén egy olyan párosítás volt a dinnye és a meggy, ami egyszerű, de mégis izgalmas. A „fűszerezésért” pedig a mangó felelt.

Elvileg csak a pekándiós császármorzsát rendelhettük volna a menü részeként, de mi szerettük volna megkóstolni a csokitortát is. Ez szerencsére nem okozott gondot, így megkaptuk mindkettőt.

Tündének a pekándiós császármorzsa, kardamon, gyümölcsök jött be jobban.

Zona018

Finom volt az is, de nekem a cseresznyés csokoládé torta ízlett jobban.

Zona019

Ekkorra már beesteledett, így a kinti levegő kezdett kellemessé válni. Így már nagyon vágytunk a szabadba, ezért rendeltünk egy pohár frissítő, jéghideg pezsgőt Tündének, nekem pedig egy portóit, amit a bejárat mellett szándékoztunk elfogyasztani. De mielőtt ezt megtehettük volna, érkezett a petit four zöldalmashottal.

Zona020

Nagyon jól esett, de  a friss levegő még jobban. Megittuk a megrendelt italokat és fizettünk.

Zona021

Még nem akaródzott hazamenni és Tünde egyik barátnője is be volt sózva, így inkább meglátogattuk a Boutiq’Bart, a kedvenc koktélozónkat, ahol ilyen koktélokat kaptunk:

Zona022

Zona023

Zona024

Zona025

Itt befejeztük az estét, ami tökéletesre sikeredett. Mondanám, hogy csak ajánlani tudjuk a Zónát, de sajnos már nincs lehetőség kipróbálni őket a jelenlegi felállásban. De Huszár Krisztián főztjét mindenképpen próbáljátok ki, ha tehetitek. Reméljük, folytatja valahol és lesz rá alkalom. Mi biztosan megtesszük.

De, hogy ajánljunk is valami most is elérhetőt, ott a Boutiq’Bar, menjetek oda buli előtt! Fantasztikus koktélokat kevernek a srácok, méltán szerepelnek a világ legjobb bárjai között előkelő helyen.

online póker

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroturak.blog.hu/api/trackback/id/tr407652566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása