Budapest, Hotel Belvedere, 2011. december 17-18. / Feri

 

A „Turistaként Budapesten” projektünket 2011 év végén indítottuk. Ennek keretében budapesti lakosként budapesti szállodákat terveztünk/tervezünk meglátogatni, amiről természetesen be is számolunk. Első állomás a Le Méridien volt, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Ezután az Art’otel következett, ahonnan hatalmas csalódással tértünk haza. Mindkét alkalommal Holiday Plus szállodautalványt használtunk fel, ami által a szállás ingyenes volt. A harmadik és egyben utolsó ilyen hotel a sorban a Hotel Belvedere Budapest volt. Lássuk, milyen volt!

2011-12-17 16-37-42 802

Gyorsan összefoglalnám a Holiday Plus szállodautalvány lényegét: Ingyen biztosít szállást több száz hotelbe Magyarországon és külföldön egyaránt. Van valami kötelező fogyasztás, ami szállodánként eltérő, de maga a szállás ingyen van a kupon fejében. A Hotel Belvedere esetén ez a kötelező fogyasztás 39 EUR/ fő volt, így nem számítottunk a Le Méridienben átélt luxusra (ahol 80 EUR volt ugyanez), de reméltük, hogy azért az Art’oteltől jobban teljesítenek (80 EUR). Bejött a számításunk.

Autóval közelítettük meg az objektumot, bár tömegközlekedés is szóba jöhet, hiszen a Moszkva tértől (ma már Széll Kálmán tér) nincs túl messze. Az úton vacilláltunk, hogy beálljunk-e a garázsba, ami plusz 10 EUR kiadást jelentett volna. Szerencsére érkezéskor ez megoldódott, hiszen közvetlenül a szálloda előtt az útpadkán találtunk egy üres helyet.

2011-12-17 16-30-27 422

A szálloda hallja kihalt volt (körülbelül 16:30-ra értünk oda), de így legalább gyorsabban be tudtunk jelentkezni.

2011-12-17 16-31-18 236

A kihaltság ellenére tetszett, impozáns belső tér és ízléses berendezési tárgyak jellemezték.

2011-12-17 16-33-16 970

A pultnál egy kedves, középkorú úr fogadott minket, aki meglepetésünkre nem csodálkozott rá a szállodautalványokra. Rögtön vágta a szitut, nem kellett magyarázkodnunk. Jó indítás, reméltük, kitartanak a végéig.

Becsekkoltunk, megkaptuk a szobánkat, ami a 405-ös számot viselte.

2011-12-17 16-34-18 747

A liftből egy elég kellemes kis előtérbe léptünk ki egyébként, bár az a bocimintás szék egy kicsi zavart keltett. Tünde: szerintem meg pont az dobta fel a látványt. :)

2011-12-17 16-34-06 58

2011-12-17 16-34-29 407

A szoba hozta az eddigi színvonalat: elegáns, de mégis modern, a hotel többi részéhez illően berendezett, tetszett.

2011-12-17 16-36-08 546

A képek kicsit sötétre sikeredtek (bocs), ezeken rosszabbul néz ki a szoba, mint amilyen ténylegesen volt.

2011-12-17 16-35-59 557

A minibárban nem volt túl sok minden és egyéb „kiegészítőkkel” sem találkoztunk – mint például a teás/kávés eszközök vagy írószer, mint a Le Méridienben.

2011-12-17 16-37-08 988

Ez természetesen nem mínusz pont, inkább az plusz, ha nem egy átlagos felszereltséggel találkozunk valamelyik hotelben.

A fürdőszoba modern volt és jól felszerelt, nem volt okunk panaszkodni.

2011-12-17 16-35-35 524

Egy kicsit pihentünk a szobánkban – amire a szoba egyébként tökéletesen alkalmas volt, hiszen nem a zajos utcára nézett, hanem a belső udvarra (bár így a kilátás nem volt túl felemelő, de abból jutott elég az Art’otelben) –,

2011-12-18 09-34-41 246

majd feltérképeztük a hotel többi részét is. Nem volt bonyolult dolgunk, hiszen az első emeleti étterem és a tetőn lévő wellness részlegen kívül semmi más érdekességbe nem botlottunk.

Először a tetőre mentünk fel. Nagyon jól tettük, csodálatos volt a kilátás. Mind éjjel

2011-12-17 20-21-20 951

és mind nappal.

2011-12-18 10-17-16 131

A wellness részleget egyébként a „szobakulcs” nyitotta. Volt ott egy nem túl nagy, inkább csak ejtőzésre való medence,

2011-12-18 10-16-33 565

ahonnan gyönyörködni lehetett a városban.

2011-12-18 10-16-46 845

Volt még 2 szauna is, de nem próbáltuk ki őket (ahogyan a medencét sem) – nem úgy készültünk.

2011-12-18 10-17-46 402

A teraszról pedig megcsodálhattuk Budapest többi részét is (a képek másnap reggel készültek).

2011-12-18 10-18-21 285

2011-12-18 10-18-41 986

Bár vigyázni kellett, mert le volt fagyva az alja, így nagyon könnyen el lehetett rajta csúszni (igen, decemberben még hideg volt :)).

2011-12-18 10-18-26 902

Mire befejeztük a wellness részleg felfedezését, már elmúlt 8 óra, így ideje volt vacsorázni. Le is mentünk az étterembe.

2011-12-17 20-23-59 142

Az étterem szintén kihalt volt, rajtunk kívül még 1 személy tartózkodott a helyiségben. Így legalább volt szabad asztalunk, le is telepedtünk az egyikhez és vártuk az étlapot.

2011-12-17 20-24-14 552

Azt várhattuk, mert az nem volt. Cserébe az egyáltalán nem pincérnek való kislány felsorolta a választékot – illetve nem azt, mert az sem volt. Egyedül a főételből lehetett választani a többi adott volt. Íme a „3-fogásos gourmet menü”: Kakasleves + Kacsasült káposztával és sült burgonyával vagy Szarvaspörkölt hercegnőburgonyával + Gundelpalacsinta. Ezt eszembe nem jutna Gourmet menünek nevezni. Reméltük, az ízük azért jobb lesz!

Még előtte a nagyon amatőr kislánytól rendelni szerettünk volna valami aperitifet, így megkérdeztük, miből lehet választani. „Kóser szilva pálinka vagy bor” – jött a válasz. Ekkor azért szétnéztem, hátha belecsöppentünk egy Kész átverés forgatásba. De nem, ezt tényleg komolyan gondolta! Én azért szétnézve láttam más üvegeket is a polcokon, de látszott, hogy erről hiába is próbálnám meggyőzni.

2011-12-17 20-42-28 457

Így kértünk 2 szilvát és 2 pohár bort – 1 fehéret és 1 vöröset. Itt jelezte a kisasszony, hogy az bizony nem fér bele, csak 1 aperitif – vagy pálinka vagy bor – jár a menühöz. Megnyugtattuk, hogy majd kifizetjük a plusz fogyasztást, írja fel nyugodtan.

Egyébként borban sem volt nagy választék, volt olaszrizling, illetve kékfrankos. Maradtunk a kékfrankosnál, de arra már nem emlékszem, pontosan melyik pincészetből való bor került az asztalra. Mindenesetre nem volt túl jó – ahogy a pálinka sem, kár volt mindkettőt megrendelni.

2011-12-17 20-29-51 783

Ekkor már éreztük, hogy nem ez lesz eddigi életünk legjobb vacsorája, így kicsit félve kanalaztunk bele a megérkező kakaslevesbe.

2011-12-17 20-36-16 4

Viszont meglepetésünkre finom volt. 2 féle húst tartalmazott – bár az okára nem jöttünk rá –, illetve pár darab jó állagú gnocchit és sok répát is találtunk benne.

2011-12-17 20-44-45 676

Kicsit elkezdtünk bizakodni, hogy a rossz első benyomás után az étel mégis túlszárnyalja majd az Art’otel-es Chelsea színvonalát.

Ezután érkeztek a főételek. Tünde kacsát evett, ami mellé párolt káposzta és rengeteg sült krumpli érkezett.

2011-12-17 20-58-29 477

Nem beszélhetünk kreatív konyháról, az már egyszer biztos. Csak nézzétek meg a díszítést! Nem is tudunk semmit mondani erről a fogásról, egyedül a „szódával elmegy” kifejezés jut eszembe. Kaptunk egy közepes tál ételt, amit meg lehetett enni. Egy dolog mégis beugrott: a káposzta enyhén fahéjas volt. Ez testesítené meg a gourmet szócskát a menüben? Egyébként nem is tudom, hogy ez az extra íz inkább pozitív vagy negatív irányba vitte el a fogást. De mindegy is…

Én a szarvast választottam.

2011-12-17 20-58-36 262

Ahogy letették elém az asztalra 2 dolog tűnt fel (a furcsa szín a fényviszonyoknak tudható be, élőben jobban nézett ki): Egyrészt a díszítés, ami egy az egyben megegyezik a kacsás tányéron lévővel, másrészt hercegnőburgonya helyett krokett került a szarvas mellé. Nem mondom, hogy ez nagy baj, de akkor miért mondott az elején mást? Illetve miért nem tájékoztatott minket a változásról? Ez sem számít, az íze majd biztos kárpótol, de nem. Voltak kifejezetten finom részek, de néhány hús túlsült és rágós volt. A krokett is közepesre sikeredett, így a főételek nem tudták hozni a leves színvonalát. Egyedül a enyhén lejtő aszimmetrikus tányérok hoztak egy kis „fényt” az étkezés eme középszerű második részébe.

Ekkor már kíváncsian vártuk a Gundel palacsintát, reménykedve abban, hogy visszatérünk az első fogás színvonalához.

2011-12-17 21-16-03 863

Ez szerintetek sem Gundel-palacsinta, ugye? Nem néz ki annak. Annyira meglepett minket ezzel a „pincérvalami”, hogy hirtelen elfelejtettük megkérdezni, hogy ez micsoda? Először arra gondoltunk, hogy átvezetés a főfogás és a desszert között, de amikor a mellettünk lévő asztalhoz is ezt szolgálták fel (ahová időközben érkezett egy másik, külföldi Holiday Plusos pár), akkor elkezdtünk gyanakodni, hogy itt valami más lesz a megoldás. Gyorsan intettünk is a hölgynek, és érdeklődtünk, hogy ezt miért is tette elénk? Azért mert elfogyott a Gundel palacsinta és ő lesz helyette – ami egyébként 100 Ft-al drágább is. Pompás! Ekkor felvetődött bennem néhány gondolat: Hogy fogyhatott el, hiszen a rendelésünk óta senki nem fogyasztott semmit az étteremben. Ha pedig már rendeléskor nem volt a konyhán alapanyag, miért nem tudták? A harmadik és legfontosabb kérdés, miért nem tájékoztatott minket a pincérek gyöngye? Legalább akkor, amikor letette elénk a tányérokat? Azt gondolta nem vesszük észre? Mivel ekkor már minél kevesebb személyes kontakttal akartuk megoldani az estét, így nem tettük fel a kérdéseinket, csak csendben belapátoltuk a saláta egy részét. Az egészet nem bírtuk és nem is akartuk megenni, hiszen ez az alma-narancs-kiwi egyveleg – és főleg a körülötte lévő mizéria – eléggé kiverte a biztosítékot, így csak szabadulni akartunk mihamarabb.

Tünde: És gyümölcsöt egyébként sem eszük étkezés után, csak előtt vagy reggelire…

Gyorsan el is hagytuk a helyszínt és visszavonultunk a szobánkba. De akkora fokú hiányérzet gyötört minket, hogy nem bírtuk rászánni magunkat az esti lefekvésre, így fogtuk magunkat és meglátogattuk a környék egyik felkapott szórakozóhelyét, az Oscart.

2011-12-17 22-18-47 112

10 óra után nem sokkal értünk oda, de már ekkor is majdnem teltház volt. Közvetlenül a bejárat mellett lévő asztal még üres volt, így gyorsan el is foglaltuk.

2011-12-17 22-17-55 537

Első körben rendeltünk egy pina colada-t és egy mojito-t.

2011-12-17 22-20-14 925

Majd miután elfogyasztottuk őket, Tünde egy White Cloud elnevezésű koktéllal (vodka, tejszín, ananász, fehér créme de cacao) folytatta. Én egy kicsit férfiasabb vizekre eveztem, és kértem egy korsó sört, illetve egy 12 éves Caol Ila Cask Strength-et.

2011-12-17 22-42-19 436

Ekkorra már kezdett zsúfolttá válni a hely, így a fogyasztás mellett volt alkalmunk nézelődni is. Voltak furcsa emberek, legjobban egy talpig párducmintás öltönybe öltözött idősebb úr hozzá illő kalappal tűnt fel, aki nagy erőkkel próbált becsajozni. Jól mulattunk. :) Egyébként furcsa volt, hogy a helyen szinte csak a 30 és 60 év közötti korosztály volt fellelhető, de azon belül teljesen vegyes volt a kép.

A következő koktél kiválasztásához Tünde már segítséget vett igénybe. A (Tünde szavaival) cuki pincérfiúra bízta a választást, aki a Latin Lover elnevezésű koktéllal kedveskedett cserébe (tequila cachaca, limejuice, citromlé, ananászlé). Jó választásnak tűnt, könnyed, nem túl édes italnak bizonyult. Én nem variáltam, csak simán ittam egy második Caol Ilát.

2011-12-17 23-11-23 609

A tömeg egyre nagyobb volt, mi pedig egyre fáradtabbak, így kértük a számlát és visszatértünk a szállodába.

2011-12-18 01-06-06 621

Nem volt olcsó a hely, de cserébe jól éreztük magunkat. Ránk fért nagyon a félresikerült vacsora után.

Másnap nem túl magas elvárásokkal indultunk reggelizni, de csalódnunk kellett. A reggeli messze felülmúlta a vacsora színvonalát. Persze közelébe sem került a Le Méridienéhez, de elégedettek voltunk vele. A reggeli ugyanott zajlott, ahol a vacsora, csak kinyitottak egy télikertszerű helyiséget, ahol kellemes, kulturált és csendes környezetben fogyaszthattuk el az ételeket.

2011-12-18 10-02-27 330

Sokkal jobb volt a hangulat, igazán használhatnák vacsoraidőben is a termet. Két külön pultról szedhettük össze a reggelinket. Egy a külső teremben volt,

2011-12-18 10-02-10 581

egy másik pedig bent.

2011-12-18 10-02-20 823

A választék rendben volt – bár lehetett volna kicsit bővebb –, mindketten tudtunk mit tenni a tányérunkra.

2011-12-18 09-48-55 437

Tünde: A vacsora utáni óriási kontraszt a fenti fotót elnézve is gyönyörűen látható.

Jól is laktunk, így nem maradt más hátra, csak a búcsúzás. Összepakoltunk, kifizettük a számlát – az extra fogyasztást, ami 800 Ft volt – és boldog karácsonyt kívántunk.

2011-12-18 10-51-50 834

A Belvedere volt az utolsó állomása a Holiday Plus utalvány felhasználásával meglátogatott budapesti szállodák túrájának. Összességében nem bántuk meg, hogy elindítottuk a „Turistaként Budapesten” sorozatunkat, hiszen ezzel egy régi álmunkat valósítottuk meg. Ezen kívül pedig érdekes tapasztalatokhoz jutottunk és megismertünk 3 budapesti hotelt. A Le Méridien egyértelműen kimagaslott a többi közül, mindenképpen látogassátok meg, ha lehetőségetek van rá. Az Art’otel-t pedig kerüljétek el – egyedül a kilátás miatt érte meg a tesztet. A Belvedere-ben vidékiként megérheti megszállni, pláne ha a Széll Kálmán tér közelében keresünk szállodát, de enni mindenképpen menjetek ki a városba. Például közel van az Aranykaviár. :)

Reméljük, folytatjuk még a sorozatunkat valamikor. Bár pontos tervünk még nincs, a szándék megvan. Addig nyugodtan írjátok le ti is a tapasztalataitokat.

               

 1. Megközelíthetőség

Budapest II. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 11/A www.belvederehotels.hu

Könnyen megtalálható a hotel. A Széll Kálmán tértől kb. 500 méterre található. Beszéljen helyettem a térkép.


Nagyobb térképre váltás 

A szálloda rendelkezik saját parkolóval, aminek használata 10 EUR/éj, így aki autóval szeretne menni, nyugodt lehet. Esetleg a szálloda előtt is le lehet parkolni, ahogyan mi is tettük, de ebben benne van a kockázat, hogy nincs szabad hely.

 

 2. Ételek

Első emeleti éttermünkben a modern nemzetközi konyha széles skáláját ajánljuk vendégeinknek. A tradicionális magyar konyha ételei mellett különös hangsúlyt fektetünk a hal-, bárány- és grillételek kínálatára, melyeket nyáron, udvari teraszunkon szolgálunk fel.” – olvashatjuk a Belvedere honlapján. Ebből mi semmit nem tapasztaltunk, mivel a Holiday Plus utalványos vendégeknek külön menüvel kedveskedtek. Vagy inkább gonoszkodtak. Nem tudhatjuk, milyen ételeket szolgálnak fel a „normál” vendégeknek, de a mi általunk elfogyasztott étel a közepes jelzőt is alig éri el. A leves finom volt, a főétel már kevésbé, a desszert pedig értékelhetetlen – hiszen nem azt kaptuk, amit ígértek, a helyette hozott gyümölcssalátát pedig inkább hagyjuk. Az pedig, hogy a leves forró volt, a főételek pedig langyosak már csak hab a tortán. Sajnos az ételek mellőztek bárminemű fantáziát – mind összeállításukban, mind megvalósításban.

Nem vagyok benne biztos, hogy az étterembe külső vendégek is betérhetnek, bár nem is tudom, ki akarna bemenni. Túl sok jó étkezési lehetőség van Budapesten, nem éri meg bármelyik esténket erre áldozni – még akkor sem egyébként, ha itt szállunk meg.

Itt jegyezném meg, hogy az italválaszték sem nyűgözött le minket, elég szegényes volt. Sem a borválaszték, sem a rövidital kínálat nem győzött meg, hogy a hotelben töltsük az estét – beszélgetve és finom nedűket kortyolgatva. Valószínűleg túl sok minden van a környéken és ide csak aludni járnak az emberek – arra meg pont jó is.

 

 3. Kiszolgálás

A reggelit felszolgáló szimpatikus volt és úgy is viselkedett – például minden asztalnak egyesével jelezte a reggeliidő végét és kért meg minket, hogy ha bármire szükségünk van még most jelezzük. Ennyi pozitívumot tudok mondani a kiszolgálásról. A vacsora alatti pincérlány teljesítménye kritikán aluli, a „szánalmas” és az „amatőr” jelzőkkel tudnám illetni. Egyszerűen nem tudta, hogy mit is kellene csinálnia és még csak kedves sem volt hozzá. Amikor a gyümölcssalátát letette az asztalunkra szó nélkül, a palacsinta helyett, az mindent vitt. Valakinek a lánya lehetett és éppen helyettesített, mást nem tudok elképzelni.

Bár nem kapcsolódik a Belvedere-hez, de megemlíteném, hogy az Oscarban pont az ellenkezőt tapasztaltuk. Kedves és segítőkész pincérek szolgáltak fel, a koktélkeverés pedig még látványos is volt. :)

 

 4. Feeling

Ez volt a hotel erőssége. A vacsora során pedig csak magát a helyszínt tudtuk igazán értékelni. A szálloda elegáns volt és ezt az eleganciát mindenhol megtalálhattuk. A már bemutatott részeken (recepció, hall, folyosók), a tárgyalóteremben,

2011-12-18 10-15-10 179

a szobánkban,

2011-12-17 16-34-47 112

2011-12-17 16-35-00 453

2011-12-17 16-35-12 845

2011-12-17 16-36-42 160

a „gigarelax” wellnes részlegen,

2011-12-18 10-16-26 726

2011-12-18 10-16-18 387

2011-12-17 20-20-09 341

2011-12-17 20-20-16 990

2011-12-17 20-20-25 412

és természetesen az étteremben is.

2011-12-17 21-15-46 836

2011-12-17 20-24-07 357

2011-12-17 20-24-31 770

 

 5. Árak

Erről sajnos nem tudunk túl sokat. Mi 78 EUR-t + 800 Ft-ot fizettünk, ami ugye tartalmazta a szállást, a reggelit, a vacsorát +  az extra fogyasztást. Így mindenképpen megérte, még akkor is, ha a vacsorát nem számítjuk. Az akkor árlista így nézett ki:

2011-12-17 17-12-59 636

Ez már kicsit drágának számít. Az étterem árszínvonaláról semmilyen információnk sincs. Ha úgy nézzük, hogy ez a 2x39 EUR csak a 3 fogásos menü ára volt (mivel a szállásért nem kellett fizetnünk), akkor az ár/érték arány iszonyatosan rossz. De mint írtam, nem tudunk semmit az a’la carte árakról, de ha ugyanezt a minőséget kapjuk az étlapról választott ételek esetében is – miért is kapnánk mást –, bármilyen ár magas érte.

 

 6. A Gasztrotúrák összegzése

Eltöltöttünk egy kellemes estét egy színvonalas hotelben. A wellness részleg jónak tűnt, a szoba kényelmes volt, szerettük, így a szállást csak dicsérni tudom. Ha a Széll Kálmán tér közelében szeretnénk eltölteni pár napot, akkor jó választás. De vannak jobb szállodák Budapesten. Viszont a 3 tesztelt szálloda közül egyértelműen ők ismerték a legjobban a Holiday Plus rendszerét. Nagyon profik voltak benne, látszott, hogy nem mi vagyunk az első vendégeik, akik használják az utalványt. A vacsora alatt találkoztunk is egy másik (külföldi) párral, akik szintén ugyanazt a menüt kapták, mint mi.

Az étterem önmagában értékelhetetlen volt. Az ételekről sok jót nem, a kiszolgálásról pedig csak rosszat lehet mondani. Sajnos egyik sem volt képes ellensúlyozni a másikat, így a vacsorára rossz szájízzel gondolunk vissza. Még szerencse, hogy meglátogattuk az Oscart, így sokkal jobb szájízzel tértünk nyugovóra – és nem csak az alkohol íze miatt! :)

 

Pont:

Mivel az étterem szerves része a hotelnek, így ezt most nem pontozzuk. Ha pontoznánk, 3,5 pontot adnánk neki.

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztroturak.blog.hu/api/trackback/id/tr644713655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása